Álláspiaci Mercedes-teszt
Hamarosan alacsonyabb végzettséggel, kevesebb tudással is beérik a munkaerőhiánnyal küzdő autóipari cégek. Pedig épp az oktatás a megoldás.
Alaposan próbára teszi majd az autóipari vállalatok alkalmazkodóképességét a Mercedes minap bejelentett kecskeméti óriásberuházása. Az ágazat ugyanis egyébként is munkaerőhiánnyal küzdött – ahogy a gyártó-termelő szektor szinte minden szegmense. Most nemcsak a béremelések és a cafeteria terén kell a gázra lépnie annak, aki nem akarja elveszíteni a kulcsembereit, hanem a saját képzések szervezésében és a minél vonzóbb karrierutak vázolásában is.
„Egyre lejjebb adják majd az igényeket a cégek, különösen ami a végzettséget igazoló papírokat illeti. Már most is gyakori, hogy technikusokat tanítanak és állítanak be mérnöki diplomát igénylő feladatok elvégzésére. Az ő helyüket pedig fokozatosan a gépek veszik majd át" – mondta a Népszabadságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke annak kapcsán, hogy vajon milyen hatása lesz az álláspiacra a német autóipari óriás 313 milliárd forintos gyárbővítésének, amely 2500 új munkahelyet hoz létre.
Tapasztalatai szerint azoknál a vállalatoknál, ahol tudják, hogy a következő években bővülni fognak, már elkezdték képezni a leendő munkatársakat. Nem bízzák a véletlenre, hiszen jelenleg például mérnököket csak egymástól és a végzős egyetemisták közül lehet csábítani. A tapasztalt munkatársak szinte versenyeztetik az ágazati szereplőket, és oda mennek, ahol előnyösebb feltételeket – külföldi tanulmányutat, továbbképzést, nyelvtanulási lehetőséget, vonzó béren kívüli juttatásokat – kínálnak. A közhiedelemmel ellentétben egyébként nem a multinacionális cégek, hanem azok a kis- és középvállalatok fizetnek a legjobban, ahol egy-egy kulcsember kiesése vagy átigazolása a konkurenciához a termelés megakadásával járhat.
|
A német gyártó újabb beruházása feladja a leckét
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
„Rövid távon megoldást jelenthetnek a román, ukrán szakemberek is, de ők előbb-utóbb inkább valamelyik nyugat-európai országot választják, hiszen a bérkülönbség továbbra is jelentős – nem a mi javunkra. Mindenesetre érdemes lenne körülnézni más régióbeli államokban, mint például Bulgáriában" – véli Csaposs Noémi.
„Magyarországon évek óta nem a munkaerő, hanem a megfelelően képzett munkaerő hiányzik egyes területekről, és az ennek előállításához elengedhetetlen felnőttképzési és oktatási rendszer" – mondta lapunknak Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) docense. Hozzátette: a pénztelenséggel küzdő, rosszul felszerelt munkaügyi központok miatt azok az adatok és statisztikák sem állnak rendelkezésre jelenleg, amelyekből kiindulva pontosan fel lehetne térképezni a problémákat regionálisan, vagy akár kistérségi szintre lebontva.
Ahhoz pedig, hogy ezeket orvosolni is lehessen és létrejöjjön egy széles, a tudása révén a változó álláspiaci körülményekhez és elvárásokhoz alkalmazkodni képes munkavállalói réteg, nagyon hosszú út vezet.
Az alapot azonban mindenképpen egy olyan oktatási rendszernek kell adni, ami nem elmélyíti a más-más társadalmi rétegekből és lehetőségekkel érkező diákok közti különbségeket, hanem csökkenti.
Szükség van egy elsősorban a szakszervezetek által koordinált – akár ágazati szintű – bérmegállapodásra, lehetőleg rövid és hosszú távon is, a céges és a nyelvi képzések állami támogatására és a kor követelményeinek megfelelő digitális írástudás terjesztésére – például a közmunkaprogram keretein belül is.
Gyakornokok ezrei kerestetnek
A vállalkozások mától 2018. július 31-ig adhatják be támogatási kérelmüket arra a felhívásra, amelynek célja az iskolai rendszerű képzésben, felnőttoktatásban, felnőttképzésben megszerzett tudás hasznosítása és a fiatalok tapasztalathoz juttatása. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program kereté-ben meghirdetett Gyakornoki program pályakezdők támogatására elnevezésű pályázat keretösszege 15 milliárd forint. A cégek legalább 1,9 millió, legfeljebb 30 millió forint támogatást nyerhetnek. A program a többi között kilenc hónapon keresztül bér- és járuléktámogatást nyújt gyakornokok foglalkoztatása esetén, ha az alkalmazás növeli a kis- és középvállalkozások statisztikai létszámát.
