Hozzátette: a pénzügyi felügyelet (az azóta a jegybankba olvasztott PSZÁF) ugyanis azzal fenyegette őket, ha nem fogadják el a szövetkezeti pénzintézetekről szóló törvényből eredő dokumentumokat, akkor nyolc napon belül felfüggesztik a bank működési engedélyét. Ez pedig ellehetetlenítette volna a bankot, több tízezer ügyfélnek okozott volna helyrehozhatatlan károkat.

Helyrebillentenék a törvényi kereteket Hajba Ferenc/ Népszabadság

Lakatos Antalt abban a perben hallgatta meg a bíróság, melyet a közgyűlésen nemmel szavazók indítottak a szerintük kényszer hatására elfogadott határozatok hatályon kívül helyezése érdekében. Amint arról beszámoltunk: a takarékszövetkezeti rendszer működését átalakító törvény alapján a pénzintézetek 2013. júliusi közgyűléseiken felhatalmazták vezetésüket, hogy járuljanak hozzá a Takarékbank tulajdonosi struktúrájának átalakításához (ezzel került többségbe az állam, amely fél évvel később megvált részesedésétől), vessék alá magukat a szövetkezeti rendszer átszervezésének. A jogszabály alapján a felügyeletnek vissza kellett vonnia a nem együttműködő pénzintézetek működési engedélyét – ilyenre végül nem került sor. Az addig a Kinizsi Bankot elnök-vezérigazgatóként irányító Lakatos Antal ezt követően lemondott.

Lakatos Antal elmondása szerint akkor derült égből villámcsapásként érte őket, hogy a PSZÁF szerint a törvény rájuk is vonatkozik. (A jogszabály ugyanis nemcsak a takarékszövetkezeteket, hanem a korábban szövetkezeti formában, de a jogszabály elfogadásakor már bankként működő pénzintézeteket is bekényszerítette az integrációba.) A felperesek ügyvédje szerint a törvény szelleme, betűje, szándéka egyértelműen kizárja, hogy az akkor már nem is takarékszövetkezetként működő Kinizsi Bank is a jogszabály hatálya alá essék.

– Súlyos dilemma elé kerültem – idézte döntése körülményeit Lakatos Antal. Akkor és ma is meggyőződésem, hogy a törvény nem vonatkozhat ránk. Ha viszont meghatározó tulajdonosként nemmel szavazok, tönkreteszem a bankot. Jogfenntartással éltem, ami annyit jelentett, hogy többek között alkotmányossági felülvizsgálatot kértem – mondta. Így tett egyébként az ügy bírája is, az Alkotmánybíróság azonban tavaly júniusban alkotmányosnak találta a törvényt. Ezt követően folytatódott most Veszprémben a per.

A magyar állam képviselője szerint a banknak lehetősége volt a hatékony jogorvoslatra. A közgyűlési határozatok elfogadása pedig nem sérthetett jogot, mivel az a törvényen alapult. A bíróság március 4-én hirdeti ki határozatát.