Újabb ingatlant vásárolhat a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank egyik alapítványa, a Pallasz Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo) vagyonfelhasználásának szerkezetét úgy módosították, hogy „a kuratórium az alapítvány céljai megvalósításával összefüggésben dönthet ingatlan vételéről és fejlesztéséről”. A változást a napokban jegyezte be a Fővárosi Törvényszék.

A Lónyay-villára még jócskán kell költeni ahhoz, hogy használni lehessen Szabó Miklós / Népszabadság

A jelenlegi vezetés alatt folytatott jegybanki gyakorlat alapján pedig nem lenne meglepő, ha MNB-forrásból meg is vásárolnának egy ingatlant. Erre utalhat az a körülmény is, hogy a Pageo az egyik olyan szervezet a hat Pallas Athéné alapítványból, amelynek még nincs saját épülete. Alapító okirata szerint jelenleg az MNB Szabadság téri székházában van bejegyezve. A másik ilyen alapítvány a tavaly év végén, 37 milliárd forint vagyonnal létrehozott Pallasz Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADIA). A Pageónak van is miből saját épületet venni, hiszen a dokumentumok szerint „vagyonából 2 milliárd forint, annak hozamai és a céltámogatások” felhasználhatók az alapítvány céljainak megvalósítására, így akár ingatlanvásárlásra is.

Amint azzal a Népszabadság is többször foglalkozott már: a Matolcsy György vezette jegybank nem fukarkodik, ha az alapítványok működtetéséről vagy ingatlanvásárlásról van szó. Az MNB Budapesten megvette az Eiffel Palace irodaházat a Bajcsy-Zsilinszky úton, valamint két épületet, a régi budai városházát, illetve a Lónyay-villát, amely sokak szerint a legszebb pesti panorámát kínálja.

Ezenfelül a Kálmán Imre utcában is van már egy háza az MNB-nek, s a legújabb elemként az MTA rózsadombi épülettömbje is a portfólió része már. A budapesti épületeken túl Kecskeméten az Izsáki úton egy kórházépületet is megvettek. Számításaink szerint ezekre az ingatlanokra összesen közel 30 milliárd forintot költött el az MNB. Az épületeknek csak egy része került az alapítványokhoz. Nem az ingatlanvásárlás lehetőségének megteremtése volt az egyetlen változás a Pageónál, az alapítvány vagyonát is megemelték hatmilliárd forinttal, és így már 28 milliárd forint felett diszponál a szervezet.

Ez a hatmilliárd annak az összegnek a része, amelyről még az év elején a HVG számolt be. A lap írása szerint tavaly év végén a MNB 62 milliárd forintot folyósított alapítványainak, amelyből 37 milliárd a már említett PADIA létrehozására ment el. A törvényszéki dokumentumokból most az is kiderült, hogy a fennmaradó összeg milyen arányban jelent meg a többi szervezetnél. Az alapítványok vagyonát – kivéve a Kecskeméten működő Pallasz Athéné Domus Mentis Alapítványt – megtoldották 6-6 milliárd forinttal.

Változott a PADIA fő tevékenységi köre is, az alapítvány ezentúl egyéb természettudományi, műszaki kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. Egyéb tevékenységi körként pedig immár biotechnológiai kutatást, felső szintű, nem felsőfokú oktatást jelölt meg, de folyóirat- és időszaki kiadvány-, valamint könyvkiadással és egyéb kiadói tevékenységgel is foglalkozhat. Ezek alapján úgy tűnik, a PADIA tudományos szaklapok kiadására rendezkedik be. A változásokkal kapcsolatban kerestük a jegybankot is, ám kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.