Változatlanul, 2,1 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a jegybanki alapkamatot. A piacon ugyan számos vélemény hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a grémium ismét beindítja a kamatcsökkentést, ám ez mégis elmaradt. A kamatvágást valószínűsítők arra hivatkoztak, hogy a fogyasztói árindex éves összevetésben 0,7 százalékos novemberi visszaesése – erre 1963 óta nem volt példa –, s e mellett az olajár utóbbi  időben tapasztalt zuhanása erre teret enged. Az inflációs nyomás ugyanis lényegében eltűnt a rendszerből. 

A ma reggeli fejlemények viszont alighanem óvatosságra intették a tanács tagjait. Az orosz rubel árfolyama ugyanis vízbe dobott kőként kezdett zuhanni kedden, s ez magával rántott a feltörekvő piacok devizáit, így a forintot is. A reggeli órákban még 308,3 forintot kellett adni egy euróért, ám ez délre 313 forint fölé lendült. 

Márpedig arra a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlege mutatott rá, hogy számításaik szerint 300-305 forint közötti euróárfolyam szükséges annak biztosítására, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta 2014 végén az egy évvel korábban mért 77,4 százalék alatt legyen. Márpedig a mostani "orosz árnyék alatt" zajló folyamatok éppen ellenkező irányba hatnak, ebben a környezetbenpedig egy kamatcsökkentés, akár további jelentős árfolymgyengülést is okozhatott volna.

A Magyar Nemzeti Bank egyébként 2012. augusztusában kezdte el legújabb kamatvágási ciklusát. Akkor 7 százalékról 6,75 százalékra mérsékelte az irányadó rátát. A hónapról hónapra megtett hasonló lépések 2014. júliusában fulladtak ki, s azóta is az akkor kialakított 2,1 százalékos alapkamatszint van érvényben. Több elemző jelezte, hogy jövőre viszont már nagyon valószínű az MNB kamatvágásának újabb beindítása, amely végén akár 1,6 százalékos szintre is süllyeszthetik az elsődleges mutató.