Bár a kiskereskedelem növekedése még stabil, baljós jel, hogy a naptárhatással korrigált érték sem több 2,5 százaléknál. Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője szerint az augusztusi előzetes forgalmi adat némileg meghaladja kétszázalékos előrejelzésüket, de inkább a bővülés összetétele okozott meglepetést.

Az élelmiszereknél kimutatott kétszázalékos éves összevetésű fogyasztáscsökkenést ugyanis nem lehet azzal magyarázni, hogy kevesebbet ettünk-ittunk volna, sokkal inkább az ebbe a kategóriába sorolt dohánytermékek vásárlásánál történhetett olyan mértékű visszaesés, amely a negatív tartományba húzta le az indexet. A becslések helyett a hivatalos dohányforgalmazási adatokra alapozott statisztikai módszertan bevezetése jelentős torzító hatást gyakorolt a teljes kiskereskedelmi adatsorra, s ezt tapasztalhatjuk most is.

Bizonytalan a növekedés Móricz-Sabján Simon

Az is meglepő, hogy a nem élelmiszerek kiskereskedelménél 7,2 százalékos bővülést mutattak ki, ennek hátterében egyrészt a ruházati cikkek, másrészt a tartós fogyasztási cikkek forgalmának emelkedését sejti az elemző. Az utóbbi években a lakosság inkább arra koncentrált, hogy a hiteleit rendben törlessze, most azonban már valóban elérkezett a hűtőgépcsere ideje, ahogyan azt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter emlékezetes tavalyi interjújában már előrevetítette.

Más kérdés, hogy kifejezetten erre a célra a fejlesztési tárca mostantól akár 35 ezer forintos kedvezményt is ad a nyugdíjasok és a nagycsaládosok számára, ezzel is ösztönözve a folyamatot. Ami a trendeket illeti, Gabler Gergely lapunknak elmondta: lassan bővülő hazai fogyasztásra lehet számítani, ennek a mértéke az idén 1,9 százalékos lehet.

Attól azonban nem várható valódi fogyasztási boom, hogy a devizahitelesek törlesztési terhei a visszatérítésekkel és a forintosítással 2015-től várhatóan évi mintegy 200 milliárd forintos mértékben csökkennek, ez az lakossági fogyasztás húszezer milliárdos tételéhez legfeljebb egyszázalékos pluszt adhat hozzá. Illetve még ennyit sem, mert a végtörlesztések és az egykulcsos jövedelemadó bevezetésének tapasztalatai szerint a lakosságnál hagyott pénznek nagyobb része megtakarításokba vándorol.

Mindamellett Gabler szerint a gazdasági növekedés hajtóereje a jövőben a belső fogyasztás lehet, ez töltheti be az export szinten maradásával és az uniós forrásokból táplált beruházások visszaesésével keletkező űrt. Az Ersténél az idei GDP-bővülést 3,3, a jövő évit 2,3 százalékosra teszik, utóbbinál a „devizahiteles” hatás legfeljebb 0,2-0,3 százalékpontos, azaz hibahatáron belüli lehet.