Olli Rehn bejelentését még ma is értelmezik

Reuters - Thierry Roge

Leginkább a tanácstalanság volt jellemző az Európai Bizottság szerdai döntése után, amikor is kilátásba helyezte, elképzelhető, hogy olyan javaslatot tesz le a pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin elé, mely alapján felfüggeszthetik a 2007–2013 időszakra Magyarországnak szánt kohéziós támogatások esetében a kötelezettségvállalások lehetőségét, azaz nem nyitnak meg újabb forrásokat. Alig valaki tudta, pontosan miről is van szó. A híradások leállított autópálya-építéseket, elúszott 4-es metrót vizionáltak, pedig nem ez lesz a következmény. Amennyiben a magyar kormány nem teszi meg a szükséges kiigazító lépéseket, és valóban sor kerül a felfüggesztésre, az első sorban kínos és szégyenteljes lenne Magyarország számára, és csak ezt követnék a pénzügyi hatások.

A támogatások felfüggesztése egyelőre csak elvi szinten fogalmazódott meg. Tekintettel arra, hogy Magyarország államháztartási hiánya újra meghaladja az EU által megengedett 3 százalékot, a Európai Bizottság tegnapelőtt azt javasolta a pénzügyminiszterek tanácsának, az Ecofinnek, hogy az határozatban állapítsa meg: Magyarország nem teljesítette a deficit lefaragására vonatkozó 2009-es vállalásait. Amennyiben ez megtörténik, az Európai Bizottság vagy újabb, nekünk szóló ajánlásokat terjeszthet az Ecofin elé, vagy azt a javasolhatja, hogy az EU a továbbiakra nézve függessze fel a 2007–2013-as időszakra beígért Kohéziós Alap-támogatásokat. Ennek jóváhagyásához az Ecofin minősített többsége kell – vázolta fel a folyamatot Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő, 2002–2007 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese, aki mind az első, mind a második nemzeti fejlesztési terv tárgyalási folyamatában részt vett.

Szerinte mindenekelőtt azt kell tudni, hogy az esetleges döntés csak a Kohéziós Alapról szól és nem vonatkozik a két strukturális (regionális és a szociális) alapra, illetve nem érintené a mezőgazdasági támogatásokat sem. A döntés jogalapja ugyanis nem az eurózóna hatos csomagja, hanem egy régebbi, 2006-os rendelet. Pénzügyileg a lépés következménye valóban konkrét eurók elveszítését jelentheti, de nem azonnal. A 2007–2013-as időszakban Magyarország az EU-tól mintegy 30 milliárd euró támogatásra számíthat. Ebből a Kohéziós Alap – folyó áron – mintegy 8,642 milliárd eurót jelent. A támogatások felfüggesztésére vonatkozó döntés azonban ebből is csak azokat az előirányzatokat érintené, amelyeket az Európai Bizottság a tagállam számára még nem nyitott meg. Azaz, mivel az esetleges szankció életbelépésének ideje a jövő év eleje lenne, közvetlenül „csak” a 2013. évi támogatás, 1,714 milliárd euró (nagyjából 540 milliárd forint) kerülne veszélybe. Ebből 907 millió euró közlekedési, 747 millió euró pedig környezeti és energetikai beruházásokat szolgál. A maradék az intézményrendszer működési költségeiből hiányozna.

Persze amennyiben a tagállam megtette a szükséges kiigazító lépéseket, az Ecofin haladéktalanul dönt a felfüggesztés visszavonásáról, és a forrásokat újra hozzáférhetővé teszi. Így Magyarországnak elvben még van ideje arra, hogy a veszélyt idejében elhárítsa. Mivel pedig a 2007–2011-es támogatások megmaradnak, egyelőre likviditási gondjaink sem lesznek – mondta Heil Péter. Hozzátette, ma még nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel felelni arra, hogy akkor valójában elveszítünk forrásokat, vagy sem, mert ha a tanács időben visszavonja a döntését, akkor elvben lenne időnk arra is, hogy a támogatásokat végül mégis felhasználjuk.

Heil Péter
Fotó - NOL Abban több szakértőnk is egyetértett, hogy azt elképzelhetetlennek tartják, hogy az Európai Bizottság olyan döntést hozna, amely már odaítélt forrásokat, megkötött szerződéseket tenne semmissé. Éppen az ilyen magyar lépések, azaz visszamenőleges hatályú törvénykezés ellen emelt hangot többször is Brüsszel. Azt is többen mondták, hogy mivel Magyarország „vörös posztó” az uniós intézmények vezetői szemében, jó alanynak minősül ahhoz, hogy megnézzék rajta, hogy pontosan milyen következményei lennének egy ilyen döntésnek. Hátha beválik, és más engedetlen államokkal szemben is be lehet majd vetni.

Heil Péter is egyetért azzal, hogy a döntés látszólag beleillik a Magyarország körüli botránysorozatba, illetve, hogy precedens nélküli esetről van szó. Kétségkívül, az Orbán-kormány az utóbbi időben olyan döntéseket hozott, amelyekkel tudatosan, szándékosan sértette meg az EU-jogot, amivel más tagállamoknak jelentős és közvetlen kárt okozott. A kritikákat pedig furcsán kezelte. Nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor sok jóindulatra ezek után nem számíthat. Szerinte már a görög válság idején látszott, Európa a tartósan fegyelmezetlen költségvetési politikát már önmagában véve is a közösségi szolidaritás felrúgásaként fogja fel, és igencsak dühös azért, hogy a renitensek miatt fizetni kényszerül. A fenyegető magyar államcsődöt sem ítélik meg máshogy. Mindezt természetesen tetézi az új Alaptörvény miatti nemzetközi felháborodás. Jól látható: egyre több politikus gondolja úgy, hogy az EU-nak minden eszközzel fel kell lépnie a magyar kormány hatalomgyakorlási módszerei ellen, még mielőtt azok divatot teremtenek.

Ha túlnézünk az aktuálpolitikán, az Európai Bizottság a támogatások felfüggesztésével alátámasztaná azt a törekvését, hogy a 2014–2020 közötti időszakban valamennyi felzárkóztatási támogatást feltételessé tegyen. Az elképzelések szerint a feltételek között szerepelni fognak a makrogazdaságra, a közpénzügyi fegyelemre vonatkozó kondíciók is. Ha úgy tetszik, Magyarországon letesztelhetik az új fegyvert, és ehhez jó eséllyel megnyerhetik a segélyekre ácsingózó szegény tagállamokra amúgy is ideges nettó befizetők pénzügyminisztereit – mondta Heil Péter.

Hozzátette, amennyiben megszületik a döntés, annak magyar szempontból nagyon kínos, hosszú időre kiható következményei lehetnek. A többi között jelentősen romolhat a kohéziós politikával, az EU támogatási rendszerével kapcsolatos érdekérvényesítő képességünk. A „fegyelmezetlen magyarok” igényeire a többiek sokkal kevésbé lehetnek nyitottak, pont akkor, amikor az új támogatási időszak szabályrendszerét kellene kialakítanunk.

Amin tényleg bukhatunk

Komoly baj, több ezermilliárd forintos forrásvesztés lehet abból, hogy az EU-támogatások felhasználása a kormányváltás után majdnem egy évig szünetelt. Az Orbán-kormány a korábbi pályázatokat fokozatosan leállította, és teljes újraszervezést hirdetett. Érdemi szervezeti változások végül nem történtek, és amikor 2011 elején a rendszer újraindult, nagyobbrészt a szocialisták által meghirdetett támogatásokat vitték tovább, új név és új logó alatt. A tavaly év végi MNB-adatok szerint 2011 utolsó negyedévében az országba beáramló EU-források szintje még mindig alatta maradt a 2010. első negyedévesnek.

A Kohéziós Alap forrásainak a közeledési operatív program csak 20 százalékát, a környezetvédelmi és energetikai program 5,1 százalékát használta fel. Az időarányos érték nagyjából 55 százalék lenne – mondta Heil Péter. Mivel a programok törvényszerűen lassabban indulnak be, nagyjából 33 százalékos eredménnyel már elégedettek lehetnénk. De, amint látható, ezeket a számokat messze nem hozzuk, és 2010 óta nemzetközi összehasonlításban is alaposan visszacsúsztunk. Ahogyan Heil Péter mondja: valóban igaz, hogy Magyarország jelenleg több ezermilliárd forint EU-támogatás elvesztését kockáztatja, ennek az oka azonban nem az Európai Bizottság, hanem a magyar kormány teljesítménye.

Kapcsolódó cikkek: A fő kifogások – dióhéjban | Magyarország megkapta az ultimátumot | Pártcsaládja védi Orbánt, aki viszont rossz irányba megy | Orbán nem tágít: a szabadságharc frontvonala az MNB-alelnöki poszt | Tabajdi: Ötmilliárd euróba kerülhet Orbánék ámokfutása