Garamhegyi Ábel

Népszabadság - Kovács Bence

- Most jött haza Amerikából. Sikerült újabb befektetőt megnyerni?

- Legalább 10-12 olyan céggel tárgyaltam a biotechnológiai ipar seregszemléjén, amelyek már jelen vannak Magyarországon, vagy legalább fontolgatnak egy esetleges itteni megjelenést. Biztosan lesz üzlet.

- Mikor megy Távol-keletre? Az amerikai, a francia vagy éppen a német kormányok inkább arra ösztönzik a cégeiket, hogy vigyék haza a termelést, mintsem újabb tőkét fektessenek be külföldön. Kína és a kelet jelentheti a menekülési útvonalunkat.

- Minden ellenkező híresztelés ellenére, a kínaiak nem nagybefektetők. Ők termelő, gyártó, munkahelyet teremtő kapacitást csak úgy, soha nem hoznak létre. Őket hosszú érési folyamat jellemez: megjelennek exporttal, majd szerződéses termeltetéssel, és ha az már nagyon jól megy, utána telepednek meg. Az nem megoldás tehát, hogy a válság miatt elkezdünk kétségbeesetten Kínába futkosni.

- Akkor annak a tavalyi hírnek, miszerint Veres János volt pénzügyminiszter komoly befektetésekről tárgyalt Kínában, tényleg nem volt alapja?

- Tárgyalunk tíz éve. Nem a válság miatt kezdtük. Magyarország volt az egyik állam, amely nem kapott hideglelést attól, hogy kínai import érkezik, tudtuk, hogy annak jelentős része úgyis tovább megy exportként. Attól sem ódzkodtunk, hogy szerződéses termeltetést végeztetnek a Videotonnál vagy a Flextronicsnál. Mindezeknek köszönhetően a kínaiak úgy tekintenek Magyarországra, mint a belépési pontjukra az Európai Unióba. Ezt a fogadtatást nem találták meg Nyugat-Európában. Nekünk vannak direkt kínai befektetéseink, talán egyedüliként az EU-ban.

- Most várható Kínai befektetés Magyarországon?

- Nem tárgyalunk nagy, közvetlen tőkebefektetésről.

- A válság kitörése óta változtattak a befektetőkeresési gyakorlatukon? Bekerültek újabb ösztönzők a korábbiak mellé?

- A tárgyalástechnikánk nem változott, a fókuszunk viszont igen. Tavaly októberig elsősorban a nagyon nagy hozzáadott és termelési értékű, komoly minőségi szintet képviselő ügyekre figyeltünk. Ma már nyitottabbak vagyunk a nagy munkaigényes befektetésekre is, amelyek foglalkoztatást generálnak. Ezért is veszélyes politikailag beleszólni néhány olyan beruházásba, amelyek nagy foglalkoztatók lehetnének, például a turizmusban, a Velencei-tónál a King City, vagy ilyen lett volna az Apollo is.

- Lett volna?

- Megvettek Hollandiában egy üres gyártelepet. Nem hiszem, hogy két központot alapítanának Európában.

- Élesebb lett a verseny a nagyobb cégekért?

- Számunkra nem. A forint árfolyamgyengülése miatt jelentősen javítottuk a pozíciónkat. Másrészt beérett az a hosszútávú munka, amit az elmúlt években végeztünk. Az a kép alakult ki rólunk, hogy megbízhatóak vagyunk. Ennek a jelenlegi labilis időkben komoly jelentősége van. Összességében kisebb versenyt érzékelünk, illetve mások lettek a versenytársaink. Tavaly októberig Románia, Szlovákia, Lengyelország volt a csapat. Most német, francia, ír, holland helyszínnel versenyzünk.

Garamhegyi Ábel
Népszabadság - Kovács Bence - Miben tudunk többet nyújtani, mint az említett országok?

- Sokkal jobb az egységköltség mutatónk. Az egy eurónyi költségre jutó megtermelt érték nálunk messze jobb.

- Ha csak azt néznénk, hogy minél olcsóbb legyen a termelés, mindenki Albániába és Bulgáriába menne. Ennél bonyolultabb a helyzet, még az is szempont, mennyibe kerülnek a repülőjegyek, vannak-e nemzetközi iskolák, nem is beszélve az adórendszerről, a munkaerő áráról, a kapható állami kedvezményekről.

- A költség és az egységköltség között óriási a különbség. Hogy mennyibe kerül megtermelni valamit, az egyik kérdés, az pedig egy másik, hogy a termék előállításának árához mekkora költség kapcsolódik. Magyarország nem olcsó, de azért a pénzért, amit itt költenek, nálunk állítják elő a legnagyobb értéket. Az egy eurónyi költségre jutó hozam itt a legnagyobb.

- Ha a régi versenytársaink is átkerültek az új mezőnybe, ott vagyunk, ahonnan indultunk, végeredményben mégiscsak őket kell megelőznünk.

- Ők nem kerültek át. A szlovákok versenyelőnye az olcsóság volt hozzánk képest is. Ugyanakkor nincs meg az az infrastrukturális háttér, az a biztonság, amit az üzleti környezet nálunk nyújt. Ráadásul ma Magyarországon kisebb beugró költséggel lehet elérni ugyanazt az üzleti hasznot.

- A tőke mozgása mutatja, mely államok versenyképesek? Vándorol az olcsóbb helyek felé?

- Ez napjainkban már nem érinti Magyarországot. Még 2002-2003 tájékán Közép-Kelet-Európa azzal nyert, hogy olcsóbb volt, mint a nyugati államok. Megérkezett hát hozzánk az elektronikai összeszerelő ipar, amelynek ez volt a legfontosabb szempont, illetve az, hogy a piacok elérése viszonylag rövid legyen. Azért nem volt szabad hosszú ideig szállítani a terméket, mert nagy volt az árerózió. Amikor egy komputer ára egy hónap alatt 50 eurót csökkent a verseny miatt, akkor három hónap szállítási idő alatt 150 eurót buktak a gyártók. Aki tehát Nyugat-Európának akart termelni, annak ezt jobban megérte Közép-Európban tenni, mint a még annál is olcsóbb Kínában. Ez az előny azonban az üzemanyagok árának csökkenésével elolvadt, mint ahogyan ma már az árak esése sem olyan drasztikus, mint volt. Az iparág tehát 2004-2005-ben gyakorlatilag kivonult Magyarországról. Akik maradtak, azok kimondottan az európai piacra, nagy értékű termékeket állítanak elő, mint például a Samsung.  Az új idők a szolgáltatásokról szólnak, a hozzáadott értékről. Szlovákiában van a Kia, a Peugeot, nálunk pedig az Audi, a Mercedes. Nem mi vagyunk a legolcsóbbak, de korábban sem akartunk azok lenni, hiszen egyértelmű, hogy ebből a szempontból Romániával, Bulgáriával nem tudunk versenyezni.

- Meg a kormányzati támogatások is Magyarországon tartják a cégeket. Ezeknek a kedvezményeknek mennyire van szerepük a befektetők megszerzésében?

- Nem ez az első számú szempont.

- Miért adják nekik?

- Ma az állami támogatások rendszere arra szolgál, hogy a kormány jelezze vele az elkötelezettségét. A közvetlen állami támogatás, ma egy befektetés értékének 4-5 százaléka. Nem jelentős.

- Hány cég kapott eddig egyedi kormánydöntés alapján támogatást?

- Több, mint negyven.

- Ebben az évben mekkora összegű fejlesztésre kötöttek támogatási szerződéseket?

- Eddig 54,5 milliárd forint értékű új beruházásról írtunk alá szerződést, ezek összesen 3099 munkahelyet hoznak létre.

- Mit vállalnak ezek a cégek?

- Munkahelyteremtést, a bérek kifizetését, árbevételt, illetve hogy ezeket a paramétereket a beruházást követő öt évig megtartják.

- A válság miatt könnyítettek valamit a feltételeken?

- Nem.

- Mi van azokkal a vállalatokkal, amelyek évekkel ezelőtt, egy növekvő gazdaságban vállaltak munkahelyteremtést, -megtartást és árbevételt? Idén több mint hat százalékkal esik a magyar GDP.

- Tíz nagyberuházó kérte a támogatási szerződésben foglalt beruházások befejezési időpontjának fél-egy évvel kitolását, meghosszabbítva ezzel az öt éves fenntartási és munkahely-megtartási vállalásokat. Ennek nem láttuk akadályát. A szerződések módosítása jelenleg folyamatban van.

- Minden szerződést felülvizsgálnak?

- Csak azét, aki kéri.

- Milyen eszköze van a kormánynak, hogy betartassa ezeket a szerződéseket?

- Visszavesszük a támogatást.

- De korábban azt mondta, hogy a nagybefektetők számára ezek a támogatások semmiségek. Magyarul könnyedén kifizetik.

- A jegybanki alapkamat kétszeresével vesszük vissza. Ez már nem annyira jó üzlet nekik.

- Eddig senkivel sem bontottak szerződést. Mindenki tartja magát a megállapodáshoz?

- Mindenki teljesít.

- A Hankook ténykedése sem elég a szerződésbontáshoz? A gumigyárban a munkaügyi ellenőrzésekkor derült ki, hogy 15-18 órában foglalkoztatja az alkalmazottait, van, akit nem is jelentett be és a cég a környezetvédelmi előírásoknak sem tesz maradéktalanul eleget. 131 milliárd forintot fektet be, 1500 állást teremt, ehhez a kormány felnőttképzésre 140 milliót, munkahelyteremtésre 360 milliót ad, kapnak 10 milliárd forint fejlesztési adókedvezményt és 15,8 milliárd forint fejlesztési támogatást.

- A koreai sajtóban jelent meg, aztán itthon is, hogy Koreában olyan anyagot használnak, amit az ottani szakszervezet kifogásol. Magyarországon nem alkalmazzák ezt az összetevőt, amiről amúgy nem is bizonyították be, hogy ártalmas. A céget a munkaügyi hatóság egy alkalommal marasztalta el, mert olyan külföldit foglalkoztatott a gyárban, akit nem jelentett be. Egy felvidéki magyar fiúról volt szó, akiről egész egyszerűen nem tudták, hogy nem magyar állampolgár. Ez nem ok szerződésbontásra. A jogszabály szerint a támogatás odaítélésekor nem állhat elő hasonló helyzet. Mi amúgy rosszallásunkat fejeztük ki, a vállalat pedig azt mondta, nagyon vigyázni fog arra, hogy a jövőben arról, aki magyarul beszél, ne feltételezzék, hogy állampolgár is.

- Az Apolló projektet már az előtt sikerült kikezdeni, hogy megvalósult volna.

- Hivatalosan azt tudom mondani, az Apollo hosszú alkudozás után azt kérte, hogy várjunk, mert ők még keresgélnének. Mivel mi sem járunk csukott szemmel, ahogyan azt már korábban is említettem, látjuk, hogy megvásároltak egy üres gyárat Hollandiában. Nem szeretik a befektetők, ha ostoba, igaztalan, fölösleges dolgokkal egzecíroztatják őket. Egy cég jó híre nagyon sokat ér. Nem engedheti meg magának, hogy lerombolják imidzsét.

- Nem lehet megbeszélni az ellenzékkel, hogy amikor munkahelyek szűnnek meg az országban, akkor nem a potenciális befektetők elüldözése a célravezető?

- Sajnos nem.

- Volt még olyan projekt, ami fontos lett volna, de ilyen és hasonló okokból elveszítettük?

- Az elmúlt négy évben nem, de korábban például a Peugeot. Ők is a politika áldozatai voltak.

- Az Állami Számvevőszék is befektetőellenes? Egy vizsgálata 10 támogatott beruházást tekintett át, és megállapította, hogy a multik zárványszerűen működnek, elszigetelődnek a magyar gazdaság többi szereplőjétől, gyenge a kapcsolatuk a kis- és középvállalkozásokkal.

- A vizsgálatoknál nem veszik figyelembe, hogy a magyar exportnak mintegy hatvan százalékát adják ezek a cégek.

- A győri Audihoz az ugyanott működő Rába tíz éve próbál beszállítóként kapcsolódni, de nem tud.

- Nem mondtam, hogy könnyű egy ilyen céghez utat találni.

- A Suzuki alig több mint 70 magyar és több mint 200 külföldi beszállítóval működik együtt.

- Ez tény. De pont ez a magyar gazdaságra gyakorolt hatás. Egyrészt évről-évre több a hazai beszállító, és akik arra törekednek, hogy elérjék a multikat, a kvalitást képviseik a magyar gazdaságban. Mindenki szeretne Mercedes-beszállító lenni, egyetlen kérdés van, tud-e.

- A beszállítói ipar csak a szólamok szintjén létezik – állítja Pogátsa Zoltán, az MTA közgazdász-szociológus kutatója, az Éltanuló válságban című kötet szerzője. Szerinte túlzás, hogy ezer támogatott munkahely további 3–4, vagy akár ötezer beszállítói munkahely kialakítását segíti elő.

- Ma 2,3 az átlag. Egy intergarátor munkahelyre ennyi beszállító munkahely jut. Van, ahol kicsit kevesebb. Műbalhé a nagy multi - kis magyar ellentét.  Nincsenek meg egymás nélkül. Aki öt percet tölt a gazdaságban, erre hamar rájön. Sajnos a politikusaink közül kevés ilyen van.

Kapcsolódó cikkek: Az ügyészség nyomoz a Jobbik-MIÉP ellen | Marad a német "roncsprémium" | Az olimpia miatt kiköltöztetett pekingiek tűztek össze rendőrökkel | Kicsomagolnak a kínaiak Alsózsolcán | IBM-Lenovo: újabb halasztás?