A döntésről szóló értesítést csütörtökön, vagy pénteken küldik el Brüsszelbe, az unió illetékeseinek.
Amennyiben az Alkotmánybíróság alapvető kifogásokat fogalmazna  meg a bevezetést lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban - vagyis azt  nem lehetne módosítani - akkor Magyarország visszaléphet a most  alkalmazott agrártámogatási rendszerbe - mondta a miniszter.

Az  Országgyűlés a múlt év őszén fogadta el a jogszabályt, amelyet a  köztársasági elnök normakontrollt kérve az AB-hez utalt -  emlékeztetett Gráf József. Ez utóbbi lehetőségről előzetesen konzultáltak az unió  illetékeseivel. Így a magyar gazdálkodók nem esnek el az EU-s  agrártámogatásoktól bármely támogatási rendszert is alkalmazzák  2010. január 1-jét követően Magyarországon.

Elmondta: az SPS bevezetése logikus folytatása annak a  folyamatnak,amelynek értelmében az Országgyűlés tavaly őszi  határozatával kötelezte a kormányt az új agrártámogatási rendszer  bevezetésére. Az erről szóló törvényt pedig nemcsak az MSZP-s  honatyák szavazták meg - hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Sérelmezte ugyanakkor, hogy bár Sólyom László köztársasági  sürgősséggel kérte az alkotmányos normakontrollt, az AB még mindig  nem döntött az ügyben. Újságírói kérdésre válaszolva Gráf József  igazat adott a köztársasági elnöknek abban hogy az AB-hez fordult a  törvénnyel kapcsolatban, Mint mondta: "ha a lelkiismerete ezt  diktálta, ezt kellett tennie".

Az FVM első embere a sajtótájékoztatón megismételte korábbi  álláspontját, hogy az SPS bevezetése jótékonyan hat majd a magyar  agráriumra, ugyanis kiszámíthatóvá teszi az uniós támogatásokat a  gazdálkodók számára. A támogatási pénzek folyósítását pedig  mindenképpen el kell választani a termeléstől - tette hozzá. Úgy  vélte, az SPS bevezetését követően a támogatásokat biztosan azok  kapják majd, akik a termelést végzik. A földtulajdonosok pedig, akik  bérbe adják földjüket, továbbra is megkapják az azért járó bérleti  díjat. Az úgynevezett bázisév meghatározása pedig uniós követelmény, ami csak elszámolt támogatású év lehet - szögezte le.

Megosztja a gazdavilágot az uniós agrártámogás-váltásnak a szabadságon lévő Alkotmánybíróság előtt fekvő kérdése. A kormánynak a normakontroll hiányában mégis döntenie kellett: bevezeti jövőre a farmtámogatást, vagy marad a régi, földalapú dotáció.

Tizenhét kisebb-nagyobb agrár-érdekképviselet és szakszervezet nyílt levélben azt követelte a kormánytól, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalása nélkül is jelentse be augusztus elsejével az Európai Bizottságnak, hogy jövőre már az egységes gazdaságtámogatási rendszert (SPS) alkalmazza Magyarország a jelenlegi földalapú, SAPS-rendszer helyett. Több szakmai érdekképviselet közben aggályosnak tartja a farmtámogatásnak is ismert SPS bevezetését.

A jelenlegi rendszer inkább a kisebb területen, főként növénytermeléssel foglalkozók érdeke, az új pedig pedig a nagyobb gazdaságoknak, illetve az állattartóknak jobb.

Azzal, hogy a kormány bejelentette az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerre  (SPS) történő átállást, nem tartották tiszteletben Sólyom László  államfő döntését, és "megkérdőjelezték az Alkotmánybíróság  függetlenségét" is, hiszen még nem ismerik a testület álláspontját  az ügyben - mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Jakab  István, a Magosz elnöke.

A Fidesz képviselője hozzátette, pártja megítélése szerint ez a lépés súlyosan sérti a jogbiztonság és jogállamiság elvét. Jakab István véleménye szerint a kormány érvelésével szemben az  SPS-rendszer nem igazságos, hanem éppen hogy a legigazságtalanabb  rendszer, mert egyetlen esztendőhöz, a 2006. évi bázishoz köti a  támogatások nagyságrendjét.

A rendszer bevezetését indokolatlannak, ésszerűtlenek és  költségesnek nevezte. Azt mondta, az átállás több milliárd forintba  kerül, ráadásul bizonytalan, mert nincs kész a hozzá való  informatikai és intézményrendszer. Közölte, hogy a rendszer  alattomos, mert a következő kormány számára úgy határoz meg  feladatokat, hogy a jelenleg hatalmon lévők klientúráját  finanszírozza, mert „semmi másról nem szól”, minthogy másfél millió  hektár osztatlan közös tulajdonban, illetve közel egymillió hektár  állami tulajdonban lévő termőföld használatának a jogát megszerezzék
Kijelentette, hogy a bevezetéssel a jelenlegi torz  birtokrendszer állandósul, ami a vidék tönkretételét okozza.  Közölte, hogy kettős földár és földbérleti rendszer alakul ki annak  alapján, hogy mely területhez jár támogatás és melyikhez nem.

Az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége is ellenzi a jövő évi bevezetést. Mikula Lajos, a szervezet elnöke elmondta: semmi nem sürgeti a kormányt, hiszen 2011-ig ráérnének dönteni, addig még működhetne a jelenlegi támogatási rendszer, annak egyik lehetséges előnyével, a támogatás nemzeti részével. Ez a jelenlegi szabályok szerint az összes támogatás mintegy 30 százaléka lehet. Mikula szerint ez ma csak virtuális összeg, ugyanis a magyar költségvetés nem használja ki a lehetőséget. Ráadásul az idei támogatásból a költségvetési takarékosság miatt mintegy 30 milliárd forintot elvontak. (Ezt az összeget egyébként jövő januárban nem fizetik ki.)

A jövő évi bevezetés a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetség szerint nemzetietlen cselekedet, mert a termőföldet, a magyar termelők tulajdonában biztonsággal megtartó gazdaságok hosszútávú fennmaradását nem garantálja.   Véleményük szerint a földtulajdon viszonyok rendezetlensége, a nemzeti kifizetőügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felkészületlensége miatt képtelenség a gyors átállás. i

Az Alkotmánybíróság egyébként előbb februárra, majd május végére ígért döntést. Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője hétfőn azt mondta: a következő, augusztus 31.-szeptember 1-jei teljes ülés napirendjén sem szerepel a köztársasági elnök sürgősséggel beadott indítványának tárgyalása.

Horváth Gábor, a nyílt levelet aláíró szervezetek egyikének, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára azt állítja: a kormány semmit nem kockáztat az SPS indításával. Ha később az Alkotmánybíróság mégis dönt, akkor az esetleges felvetéseire válaszul a parlament módosíthatja a törvényt.

A két támogatási rendszer között a fő különbség az, hogy a most működő szorosabban kapcsolódik a támogatás igénylése idején végzett termeléshez, azaz ahhoz, hogy a kedvezményezett milyen gazdasági tevékenységet folytat. Az új rendszer ezzel ellentétben kissé elszakad a támogatás igénylésének idején végzett konkrét mezőgazdasági tevékenységtől, és ezzel elsősorban az állattenyésztők számára jelenthet előnyöket. De az kérdéses, hogy ezekből a javarészt termeléstől elválasztott támogatásokból mennyit tudnak majd lehívni a gazdálkodók. Az idén és jövőre már életbe léptek és lépnek azok a szigorúbb és főként állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat tartalmazó szabályok, amelyek alkalmazását szigorúan számon kéri az unió az agrártámogatásokért cserébe. Horváth Gábor szerint nem változik az a 230-240 milliárd forintos éves támogatási összeg, amely jövőre tíz százalékkal növekedhet.

Az SAPS-rendszer megmaradásával egyes számítások szerint az állattenyésztők támogatása 2010-től akár 15-40 százalékkal csökkenne 2009-hez képest, mivel az unió korábbi döntése szerint a húsmarha-, tej- és anyajuh-támogatás, 2011-től pedig valamenynyi állatalapú támogatás egy részét szétosztják a területalapú támogatásban részt vevő termőföldekre.