galéria megtekintése

Lecsapni a nagykutyákra: áfacsalók nyomában

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 20. számában
jelent meg.


F. Szabó Emese
Népszabadság

Sem az ellenőrzéssel, sem a bűnüldözéssel nem érhető el százszázalékos eredmény az adócsalások visszaszorításában, mert ahol 27 százalékos az áfa, ott mindig lesz csalás. Egy cigicsempész-hálózat egy hét alatt áll fel nulláról. A kár évente legalább ezermilliárd forint.

Mennyi éves szinten a be nem folyt adó? Szakértők ezer- és háromezermilliárd forint közöttire becsülik ennek nagyságát valamennyi adónemre vetítve, ám ez utóbbiban már a kedvezmények, visszaigénylések, azaz legális csatornák is benne vannak. A tényleges csalás ennél jóval kisebb, de még így is brutális ez a szám. Az elcsalt adó jelentős része, 80 százaléka áfa – nem véletlenül. Ennek egyszerű oka van: amíg idehaza extra magas, 27 százalék az áfakulcs, addig a határon átnyúló kereskedelem áfamentes. Ameddig ez a két tényező adott, a lehetőség is adott a könnyű, de hatalmas értékű csalásokhoz.

Elúszott milliárdok

Vagyis nem csoda, ha az adóhatóságnak az lehet sikerélmény, hogy a több mint ezermilliárd forint elcsalt adóból 149 milliárdot felderítenek a pénzügyi nyomozók, s ennek nagyjából húsz százalékát vissza is tudják szedni. A NAV kimutatása szerint a teljes kimutatott adótartozás majd 2500 milliárd forint, ebből mintegy 2000 milliárd azonban behajthatatlan. Kiürített, jellemzően felszámolás alatt álló cégek tartozásai, amit már soha nem lehet beszedni. Évente több százmilliárd forintra rúg az az összeg, amelyet elévülés és egyéb okok miatt le kell írni – az Állami Számvevőszék minap nyilvánosságra hozott ellenőrzése szerint 2009 és 2013 között mindösszesen 3800 milliárd forint volt a behajtatlan hátralék, ideértve az elengedett, mérsékelt bírságtételt is.

 
Tiszán átúsztatott cigarettabálák a NAV „őrizetében”. A lebukott csempészek helyére újak érkeznek
Tiszán átúsztatott cigarettabálák a NAV „őrizetében”. A lebukott csempészek helyére újak érkeznek
Balázs Attila / MTI

Horgon a nagyhalak

Az adócsalók elleni nyomozati munka többnyire nem túl izgalmas. Főként az adóigazgatással együttműködve a bevallási, számlázási adatokat, szerződéseket elemzik a nyomozók. A titkos adatgyűjtésre, információszerzésre akkor van szükség, ha messziről bűzlik egy ügy, de nincs nyoma a visszaélésnek. Az információt a pénzügyi nyomozók ugyanúgy szerzik be, mint más nyomozati szervek, de beszállítók és konkurensek is szorgalmasan hozzák az értékes információkat. Ha összeáll a kép, és megvan a gyanú, megkezdik a nyílt nyomozást.

Évente nagyjából hatezer bűnügyi nyomozást indít a NAV, ezek mögött tavaly 149 milliárd forint elkövetési érték volt – mondta lapunknak Sors László bűnügyi elnökhelyettes. Ez nem túl sok a hivatal 251 ezer tavalyi vizsgálatához képest, a szakmai cél azonban mégis e szám csökkentése. Így ugyanis a nagykutyákra tudnának koncentrálni. Tavaly tíz bűnszervezetet és nyolc bűnszövetséget füleltek le, ezek jellemzően áfacsalásban és cigarettacsempészetben utaztak. Ennyi ügy egy év alatt nem tűnik nagy durranásnak, de bonyolult és milliárdos értékű esetekről van szó.

A tapasztalatok alapján az áfacsalók nem tipikus fehérgalléros bűnözők – véli Sors László. Ahol milliárdokat lopnak el az államtól, ott időnként a kommandósokra is szükség van. Mégsem az erőszak a legnagyobb kihívás, hanem a több százezer oldal iratanyag kezelése, hiszen ezeket értelmezni kell, majd a bíróság előtt bizonyítékként becsatolni.

A legtöbb ügy költségvetési csalás, ezek felderítése, valamint a szerzői és iparjogvédelmi jogok megsértése, orgazdaság és pénzmosás elleni fellépés a NAV pénzügyi nyomozóinak feladata. Közismert, hogy a legkedveltebb célpont az áfa, az elcsalt adó több mint nyolcvan százalékát ez adja, de a feketefoglalkoztatás is gigantikus mennyiségű járuléktól fosztja meg a költségvetést. Egy folyamatban lévő, munkaerő-kölcsönző cégeket érintő nyomozás során milliárdos adócsalás a gyanú, az ügy felgöngyölítése azért nehézkes, mert több ezer tanút kellett eddig meghallgatni, s több száz céget ellenőrizni.

Az EKÁER sem segít

Az adócsalók elleni küzdelem sziszifuszi munka. Egy cigicsempész-hálózat lefülelése után egy hét kell, hogy felálljon egy újabb. Az áfában gyakorlatilag semmi sem jelent tartós megoldást. A fordított áfájú termékek köréből – fémkereskedelem, gabona – eltűntek ugyan a csalók, de nem tértek jó útra, csak új, „csalható” termékkört kerestek.

Az adócsalást nem lehet megállítani semmilyen ellenőrzési, hatósági eszközzel, csak enyhíteni lehet a károkat. Az elektronikus közúti árukövető rendszer (EKÁER) hozhat érdemi változást, és javíthatja az ellenőrzés hatékonyságát, hiszen elég jó adatbázis lesz az adóhivatal kezében. Egy tegnapi háttérbeszélgetésen a NAV illetékesei elmondták, hogy eddig negyvenezren csatlakoztak az EKÁER-hez. Az alacsony szám összefügghet azzal, hogy a döcögősen indult rendszer gyermekbetegségei miatt márciusban még nem büntet a hatóság, de azt a NAV-nál is elismerik, hogy csodát az EKÁER sem tesz majd.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.