ráadásul – főleg a hatályos szabályokhoz mérve – az adómorált sem rombolta. Az első amnesztia a 2003-as tabula rasa volt, amikor a hangsúly nem a közvetlen bevételszerzésen, hanem a rossz módszerek beszüntetésén volt. A vállalkozási szerződésnek színlelt munkaviszony ellen indított harcot a pénzügyi tárca.
Az amnesztia az volt, hogy az ilyen szerződéseket a hatóság nem büntette és szankcionálta visszamenőlegesen, ha a cégek adott határidőig ezeket munkaviszonnyá alakították. Az eredmény a kétes megítélésű ekho (egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) bevezetése lett, amelyet bizonyos szakmák képviselői alkalmazhatnak. A kisebb adóteherhez jóval kevesebb juttatás jár, így a táppénz és gyed mértéke is csökkentett.
Ma már nem túl versenyképes az adónem az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) és a gyerekkedvezmény mellett. A fehérítő akció költségvetési bevétele közvetlenül nem meghatározható, hiszen az elnyújtva mutatkozott meg az szja- és a járulékbevételekben. A színlelt szerződések eltűnése ugyanakkor mindenképpen pozitív hatása az átalakításnak. Ennél sokkal nagyobbat szólt a büntetés nélküli adófizetés lehetősége 2006-ban.
 |
Az anonimitás biztosított, adatot csak a bank közöl
Móricz-Sabján Simon |
Az ajánlat annyi volt, hogy ha a cég vagy magánszemély befizeti a korábbi eltitkolt jövedelme után az adókat, megússza a büntetést és a bírságokat. Ehhez új bevallást kellett benyújtani, amelyben korrigálni kellett a korábbi bevételeket, jövedelmeket. Mindössze fél év állt rendelkezésre, 2006 végéig le kellett tudni a módosításokat, az adót pedig legfeljebb öt év alatt befizetni. Az eredmény majd 29 ezer bevallás, és több mint 30 milliárd forint utólag befizetett adó 2008 végéig.
Mivel az évenkénti adó folyamatosan csökkent, ezért a 2011-ig fennmaradó esztendőkben már biztosan csak kisebb összeg érkezett a költségvetésbe, reálisan 35 milliárd körülire duzzasztva a teljes bevételt. A 2006-os év nem csak ettől volt hangos. Ekkor találta ki az akkori kormány először, hogy a külföldre vitt pénzeket is haza lehetne valahogy hozni. Az első kísérlet elbukott a szakma ellenállásán: a Pénzügyminisztérium kibékíthetetlen alkotmányossági aggályokról beszélt, s rossz volt a fogadtatása annak is, hogy
az elcsalt pénzeket nevetségesen kevés adó megfizetésével lehetett volna hazahozni.
Ez a finomkodás és adómoralizálás 2008-ig tartott. Ekkor hirdette meg a kormány az offshore-pénzek hazahozásának lehetőségét. Tíz százalék adó megfizetésével és a vagyon felének állampapírba fektetésével lehetett a kimenekített pénzeket legálisan visszahozni. Ám a lehetőség senkit sem érdekelt, mert a rendelkezés szerint a bevallásba tételesen bele kellett volna írni a hazahozott vagyont, amely felér egy adócsalói vallomással. Folyamatos hosszabbításokkal 2009-ig próbálkozott a kormány, az eredmény 4,4 milliárd forint vagyonmozgás és 440 millió forint adóbevétel lett.
Jött azonban 2011 és Rogán Antal, aki azzal vágta át a gordiuszi csomót, hogy teljes anonimitást biztosított a hazahozott pénzekre. Nem kellett az adóbevallásba semmit beírni, a minimális, az adózó számára teljes anonimitást biztosító adatszolgáltatást az ügyintéző bank intézte. Az ajánlat a 2010-ig megszerzett és 2011 végéig hazahozott vagyonra szólt, később utóbbi határidőt 2012 végéig kitolták. Az eredmény 67 milliárd forint hazatért vagyon és 6,7 milliárd forint adóbevétel lett.
Az utolsó, ma is élő amnesztia a 2014-től élő stabilitási megtakarítási számla. A rendszer lényege, hogy legalább ötmillió forintot kell a számlán elhelyezni és kötelezően állampapírban tartani – a névtelenség itt is garantált. Öt év után a pénz adómentesen felvehető, korábbi felvétnél azonban büntetőadót kell fizetni, ez akár 32 százalék is lehet. Az idei első negyedévig 45 milliárd forint vagyon jött haza – az ebből befizetett adó mértéke vélhetően nulla, mert senki sem szedte ki idő előtt a pénzt, várja az öt év leteltét. Jövőre már ez sem kell, hiszen aki 2016 júliusáig nyit ilyen számlát, az egy év után tíz, éven belül pedig húsz százalék adó megfizetése mellett költheti el szabadon a tisztára mosott pénzét.
