Saját csapdájába esett a kormány

A kormány az Európai Unió felé elkötelezte magát, majd a Digitális Nemzet Fejlesztési Programról (DNFP) szóló kormányhatározatban is megerősítette, hogy 2018-ra az ország teljes területén elérhetővé teszi a minimum 30 megabites sebességű internet-hozzáférést, lévén ez a gazdaságfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú. A probléma viszont az, hogy ilyen ütemű fejlesztés a távközlési cégektől is komoly erőfeszítést igényel. Lapunk úgy tudja, hogy a következő hetekben Varga mostani bejelentése ellenére is a kormány elé kerülhetne az ügy, ugyanis a DNFP végrehajtását akadályozza a jelenlegi helyzet.

Ma minden egyes lefektetett méter vezeték újabb adóterhet generál a cégeknek, amely jelentősen akadályozza a digitális fejlesztési program végrehajtását. Ezért szorgalmazza a szakma, hogy a fejlesztések érdekében csökkentsék a szektort terhelő két különadót, a telefonadót és a közműadót. Az adócsökkentés egy része a széles sávú hálózatok által generált forgalom révén a távközlési cégek szerint már rövid távon megtérül, hosszú távon pedig akár még pluszos is lehet a szaldó, hangoztatják a szakmai szervezetek – ám az erről szóló számokat vonakodva osztják meg a nyilvánossággal.

A kormány vagy Varga Mihály álláspontja az elmúlt évben többször is változott. 2014 októberében, a nagy tüntetéshullámot kiváltó netadó bevezetésére anno még a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tett javaslatot, mint a „távközlési adó kiterjesztésére”. Mondván, a telefonálás és az üzenetküldés ma már sok esetben az interneten keresztül történik. Ez nemigen volt elégséges indok az adóra, a rendszerváltást követően lényegében ez volt az egyetlen olyan adóterv, amely utcai tüntetéseket generált, s olyan presztízsveszteséget okozott a kormánynak, hogy az NGM kénytelen volt az iparág szereplőire kenni az adó ötletét.

Bár hivatalosan senki nem nyilatkozik, a szektor a fejlesztésekért cserébe 10–15 milliárdos adókönnyítést szeretne elérni, s erre a szakma szerint a legjobb eszköz a vezetékadó „kivezetése”, és a telefonadó jelképes csökkentése. Vargáék erről információnk szerint hallani sem akarnak, kérdésünkre, hogy tényleg jegelik a távközlési terhek csökkentését, a minisztérium nem tudott pontosabb információval szolgálni. Felmerült a vezetékadó befagyasztása is, ami azt jelentené, hogy a meglévő nyomvonalakért továbbra is fizetnének a cégek, de az új fejlesztések nem lennének adókötelesek.

Minthogy az új digitális fejlesztésekhez uniós támogatásokat is felhasználnának, amúgy sem lehetne adót kivetni rájuk. (Ezért maradt szakaszosan díjmentes az idén fizetőssé tett M0-s.) Ezzel viszont az a lehetetlen helyzet állna elő, hogy azokon a területeken, ahol eddig piaci alapokon kiépültek a meglévő hálózatok, adót szedne az állam, ahol viszont csak eztán épül nagy sebességű hálózat, ott nem kellene adót fizetni. A már lefedett területeken viszont befagyhatnak a technológiai fejlesztések, hiszen az adóköteles nyomvonalakon nem érné meg újabb, modernebb hálózatokat létesíteni.