Ez persze sokat nem hozott a konyhára, hiszen az árfolyam csak rezdült, egy-egy ügyleten filléreket lehetett csak nyerni. Hogy ezt a hozamot feljebb tornásszák, úgynevezett tőkeáttételeket alkalmaztak a befektetők. Mint egy csigasornál: ugyanaz a mozgás a tőkeáttétel, illetve csigasor végén sokkal nagyobb elmozdulást eredményezett. Így a pár cent hozam azonnal tíz centeket érhetett – ami ezereurós befektetéssel számolva már jelentős tétel.
És jött a nagy bukta
Ezt az idilli állapotot számolta fel egyetlen jól elhelyezett mélyütéssel a svájci jegybank. A védőfal kidőlt így a befektetések mögül, a frank 1,20-as szint alá került, brutális erősödést mutatva. A szakadás egy cunami sebességével érkezett, s akinek a befektetése eddig abból termelt profitot, hogy a frank sosem lesz túl erős, rögtön „bukóba" fordult.
A lejtőn már nem volt megállás. A piac teljesen lefagyott, nem lehetett semmilyen ügyletet kötni. Meg kellett várni, míg megnyugszik az árfolyam, ez végül az 1,20-as árfolyamhoz képest 0,9 környékén történt meg, vagyis száz euróért percek alatt 120 frank helyett már csak kevesebb mint 90-et kellett adni, jobb esetben százat.
Kármentés ezerrel
A hazai befektetők legnagyobb részt a befektetési alapokkal buktak. A legnagyobbat, 18 százalékot az OTP Supra alapja esett, emellett néhány másik is elkönyvelt kisebb-nagyobb veszteséget, így például a Dialóg származtatott alapja.
Az alapok, amelyek kifejezetten azoknak való befektetések, akik nem akarnak maguk bűvészkedni, összesen 25 milliárd forintot veszítettek pár nap alatt – derül ki a Blochamps Capital becsléséből. A Supra kezelője most próbál kárt menteni, és valamennyit a kezdeti több mint 22 milliárdos bukásból már le tudott dolgozni. Több ezer befektetőről van szó.
Egy befektető ebben a viharban az árfolyam húszszázalékos elmozdulásánál a pénze ötödét veszítette el. Ám ha tőkeáttétellel dolgozott, akkor a veszteség még nagyobb lett: amennyivel növeli az áttétel a hozamot, annyival tolja meg a veszteséget is. Ez azt jelenti, hogy ötszörös tőkeáttétnél minden befektetését elbukta, de a devizapiacon jellemzően legalább tíz-hússzoros a tőkeáttét, így nemhogy befektetés nem maradt, hanem még adósság is lett.
A brókercégeknek az egész nagyon kínos
A brókercégek a becslés szerint 8-10 milliárd forintot füstölhettek el, több száz ügyfelük sajnálatára. Az ügyfelek viszonylag nyugodt szívvel bízzák a pénzüket a szolgáltatókra, hiszen ők ezzel keresik a kenyerüket. A két legnagyobb devizában is utazó brókercég, a Buda Cash és az Equilor nem kívánt lapunknak részleteket elmondani, mert jelenleg is zajlik a károk felmérése.
A brókercégek számára roppant kínos az ügy, mivel ezeket a devizaügyleteket szinte mint biztonságos befektetést ajánlották, abban bíztak, hogy a frank árfolyama kötött, így nem történhet semmi rendkívüli. Pedig egy devizaügylet mindig a kockázatos kategóriában van – mondta lapunknak Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. Arra nyilván nem lehetett számítani, hogy a zuhanás ekkora lesz.
Legrosszabb esetben – a tőkeáttételek miatt – az ügyfelek a befektetett pénzük többszörösét is elbukhatták, így még tartozhatnak is a brókercégeknek. Ez a tartozás ugyanakkor nem is a brókercégeké, hiszen ezt a pénzt ők is elbukták, nekik is vissza kell fizetniük a maguk tartozását a nemzetközi árjegyzők számára.
Az igazi spekulánsok, akik maguk ügyeskedtek az online felületeken, a becslés szerint kevesebb mint tízmilliárd forintot vesztettek. Ennek az az oka, hogy ők ezeknek a cégeknek biztosan nem fogják kifizetni a pluszban felmerülő tartozásokat. Maximum a letétbe helyezett pénzük úszhatott el. Az ilyen online brókercégek váratóan dominóként fognak bedőlni és tűnnek el a piacról. Ez azt is jelenti szélsőséges esetben, hogy ha valaki ilyen cégeknél mégis nyert, az sem feltétlenül kapja meg a pénzt, hiszen a csőd elviszi a brókercég összes tőkéjét.
