„Nagy eredmény, az irány jó, van mit folytatni” – ezt Orbán Viktor szögezte le péntek reggeli rádiónyilatkozatában a költségvetési hiány leszorításával kapcsolatos kérdésre. A kormányfő szerint a nullás költségvetés irányába haladunk ugyan, de jövőre is 2,4–2,6 százalékos lesz a GDP-arányos hiány, mivel nem tudjuk egy lépésben elérni, hogy ugyanannyit költsünk,mint amennyit megkeresünk.

Internetadó elleni tiltakozás. Látványos ötletshow jellemzi a kormányt Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

„A költségvetésnek minden fillérre szüksége van” – ez olyan fontos alaptétel, hogy a kormányfő kétszer is megemlítette az interjú során. Hozzátette: a jövő évi büdzsé európai mércével is sikeresnek mondható. A sikerről nem mindenki van meggyőződve, különösen az utóbbi hetek látványos ötletshow-ja és kapkodása láttán. Egyetlen dologban azonban minden elemző egyetért: a kormány elkötelezett a költségvetési hiány 3 százalék alatti tartásában, az uniós túlzottdeficit-eljárás esetleges újraindításától, a brüsszeli számonkéréstől és szankcióktól ugyanis Orbán Viktor úgy fél, mint az ördög a tömjénfüsttől.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint az nem kérdés, hogy a jövő évi hiánycélt teljesíti a kormány, sőt az utóbbi három hónap szufficites államháztartási egyenlegét látva elképzelhető, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is a tervezettnél alacsonyabb hiány jön össze az év végére. A megtakarításból telhet olyan vagyonelemek megvételére, mint például a Budapest Bank.

A kérdés sokkal inkább az, hogy milyen bevételi forrásokból töltik fel az államkasszát. Az MKB Bank vezető elemzője úgy látja, a kiesett és a társadalmi ellenállással „megfúrt” adókat tudja pótolni a kormány. Az egyes úthasználati díjak emeléséből és a megyei e-matricák bevezetéséből befolyó húszmilliárddal például ki lehet váltani a netadót, a dohánygyártókra kivetett egyszeri, 12 milliárd forintra rúgó egészségügyi adó, vagy a hipermarketadóként értelmezhető élelmiszerlánc-felügyeleti díj 30 milliárdja pedig befolyatható közvetlenül a költségvetésbe, hiába vannak megcímkézve ezek a tételek.

Kondrát Zsolt szerint a pénztárgépek adóhivatali bekötésével jelentősen fehéredett a gazdaság, és ez az áfabevételek alakulásán is meglátszott az idén, de ha kiterjesztik majd a rendszert a szolgáltatókra is, akkor ez is segít a költségvetésen. Az elemző felhívta a figyelmet egy elbújtatott, akár évi 50 milliárd forintos többletbevételt hozó módosításra, amely a dohánytermékek jövedéki adójának 12,3 százalékos emelését célozza meg.

Azt viszont lassan már becsülni sem lehet, hogy ez, valamint a különadó és az új, nagykereskedői dohányellátó szint beiktatása mennyivel dobja meg a cigaretta árát. A számszakilag rendben lévő költségvetésre azonban két súlyos árny vetül: az egyik a „169-es körzet titka”, ami az állami vagyon hasznosításából és értékesítéséből származó bevétel fedőnéven fut végig a büdzsén, a másik az elbukott aszfaltkeverős ügy durván százmilliárdos visszafizetési kötelezettsége.

Az előbbi, 169 milliárdos misztikus bevétel forrása ismeretlen, s ezt a Kovács Árpád vezette Költségvetési Tanács (KT) előtt sem tárták fel. A KT ettől függetlenül áldását adta a költségvetésre, azzal a kiegészítéssel, hogy a 169 milliárdot „befogadó” Beruházási Alapból csak a már realizált bevételek terhére támogassák a fejlesztéseket. Egy már elfogadott beruházásnál ennek a javaslatnak a kivitelezése korlátokba ütközik.

A klasszikus, Kopits György által 2009-ben felállított, majd az Orbán-kormány által 2011-ben felszámolt független Költségvetési Tanács nyomdokain járó Költségvetési Felelősségi Intézet elemzése szerint legfeljebb 130 milliárd forintos adótöbblet folyhat be jövőre a NAV-hoz, ezért a kockázatokra hivatkozva úgy vélik, maga a törvényjavaslat nem megalapozott. Persze menet közbeni zárolásokkal és megszorításokkal lehet szépíteni a képen, de a jövőben a társadalmi ellenállás miatt egyre nehezebb lesz adóemeléseket végrehajtani, vagy új adók bevezetését elfogadtatni a lakossággal – állítják.