Játékautomata

Népszabadság - Móricz Simon

Már november elején válságba kerül a nyerőgépipar a példátlan mértékű, ötszörös játékadó emelést tartalmazó törvény hatályba lépésekor, ugyanis a hónap elejétől februárig a piacon működő 24 ezer nyerőgépből 17 ezret adnak vissza az üzemeltetők, és 30 ezer ember válik munkanélkülivé – jelentette be a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke. Schreiber István elmondta, hogy a nyerőgépeket üzemeltető vállalkozásokat tömörítő MSzSz a múlt héten megtartotta rendkívüli regionális értekezleteit, melyek keretében az üzemeltetők úgy tájékoztatták, hogy a piacon lévő gépeik kétharmadát novemberig kivonják a forgalomból.

A tagság tudatta: az Európában is példátlan mértékű adót nem tudják kitermelni ezért tavasszal újabb gépleadási hullám várható, ötezer gépnél aligha marad több a piacon, ugyanis akkor lép életbe a dupla adó, hiszen nemcsak a gépenkénti havi fix 500 ezer forintot kell majd megfizetni, hanem ezen felül gépenként havi 300 ezer forint bevétel felett még 20 százalékos adót is.

Az ágazat vállalkozói szerint ahhoz, hogy a negatív hatásokat mérsékelni lehessen, a november 1-jén életbe lépő adóemelést a jövő év végéig el kellene halasztani, mivel addigra van reális esély arra, hogy a jelenlegi szerencsejáték szervezők áttérhessenek a szerver alapú üzemeltetésre.

Az MSzSz szerint a jelenlegi szakszervezeti tiltakozási hullámban mindenki azért emel szót, mert csökkennek a bevételeik, ezt az iparágat azonban lenullázzák, több tízezer embert tesznek földönfutóvá, vállalkozásokat, gyártókat, forgalmazókat és üzemeltetőket teljesen megfosztanak bevételeiktől, kenyérkereseti lehetőségüktől. A munkavállalók tüntetéseket fontolgatnak.

Schreiber István elmondta: az MSzSz elnöksége meg van győződve arról, hogy a parlament által megszavazott, drasztikus játékadó emelést tartalmazó törvény várható hatásaival sem a magyar kormány, sem a képviselők nincsenek tisztában. A nyerőgép ágazat az adóemelést megelőzően is küzdött a recesszióval, az utóbbi öt évben több mint tízezer játékhely szűnt meg a túladóztatás következtében. A szeptember közepén megszavazott játékadó (különadó) emelés, mely az adót 100 ezer forint/gép/hóról 500 ezer forint/gép/hóra emelte nem az eddigi terhek további növelését, hanem az iparág végét jelenti.

Az ilyen mértékű adóemelés a tiltással egyenértékű, mivel a pénznyerő automatát üzemeltető vállalkozások ezt az összeget nem tudják kitermelni. (Az iparág 70 milliárd forintot fizetett a költségvetésbe adók és járulékok formájában és hatvanezer embert foglalkoztatott.) Jogkövető magatartásként egyetlen megoldás marad számukra: vállalkozásaik megszűntetése, alkalmazottaik elbocsátása, azaz a törvény hatályba lépése hatvanezer család, közel kétszázezer ember tönkretételét jelenteni. Schreiber emlékeztetett rá: novemberben harmincezren kerülnek az utcára, januárban további húszezren maradnak állás nélkül.

Az ágazat mintegy 12 ezer vendéglátóhelyen működik, melyek döntő többsége a pénznyerő automatákból származó bevételből tartja fenn magát. Amennyiben ezek a bevételeik megszűnnek, a vendéglátóegységüket kénytelenek lesznek bezárni, alkalmazottaikat ugyancsak el kell bocsátani. Az adóemelés hatása tehát nem áll meg ezen a szinten, hanem a vendéglátó egységekről tovább gyűrűzik a beszállító vállalkozásokra is, így abban a szektorban is jelentős munkaerő leépítésre lehet számítani.

Schreiber István kiemelte: az MSzSz elnöksége tisztában van vele, hogy az eredeti törvényjavaslat célja az államháztartási hiány pótlása volt, de ily módon történő módosítása nemhogy nem segíti elő az eredeti célt, hanem jelentős mértékű ellentétes hatást fog kiváltani. Az adóemelés következtében az ágazat játékhelyeinek száma februárig 90 százalékkal csökkeni fog, így a játékadó bevétel az ötszörös adóemelés ellenére is alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi havi 2,3 milliárd forint. További költségvetési bevétel kiesést fog eredményezni a kieső engedélyezési díj (75 ezer forint/II. kategóriába sorolt automata), valamint a kieső hitelesítési díj. Az így keletkező bevétel kiesés mintegy kilencmilliárd forint lesz.

Mivel a gépszám leépítéssel egyidejűleg az új gép beszerzés teljes meg fog szűnni ezért további egymilliárd forint áfa bevétellel sem számolhat a költségvetés (a szerencsejáték szervező cégek nem igényelhetik vissza az áfát). A létszámleépítések miatt körülbelül ötmilliárd járulékbevételtől is elesik az állam és ez csak a szerencsejáték szervező cégek járulék kiesése. A cégek eredménycsökkenése miatt körülbelül hárommilliárd forint nyereségadó és iparűzési adó bevétel sem fog az államkasszába befolyni.

Ahhoz, hogy a fent részletezett negatív hatásokat elkerülni vagy mérsékelni lehessen, mindenképpen minimálisan arra van szükség, hogy a november 1-jén életbe lépő adóemelést a jövő év végi hatályba lépésre lehessen halasztani, mivel addigra van reális esély arra, hogy a jelenlegi szerencsejáték szervezők áttérhessen a szerver alapú üzemeltetésre.

Az MSzSz elnöke szerint az ágazat kész minden szakmai segítséget megadni a hatóságoknak ahhoz, hogy az átláthatóságot növelő szerver alapú üzemeltetésre minél gyorsabban és zökkenő mentesebben át lehessen állni.

Kapcsolódó cikkek: Oroszrulett: rajtaveszthet a kormány a játékadón | 'Nem száll el a hiány' - állítja a kormányszóvivői iroda | Schmitt Pál és az adóemelés: segítséget kérnek a játékgép üzemeltetők | Petschnig Mária Zita: Ez a vég, térdre, imára! | Simán átment a 2010-es költségvetés