Váratlanul igencsak jelentős változási tervek kerültek „Az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról” szóló – egyébként ma a Parlamentben zárószavazásra kerülő – csomagba. Az eredetileg a jövedéki és szerencsejáték adók emelésével foglalkozó 11 oldalas módosítócsomag mellé ma a zárószavazás előtt egy huszárvágással bekerült például Rogán Antal által jegyzett 12 oldalas, kizárólag az online játékok adózsával foglalkozó elképzelés. E mellett hasonló hirtelenséggel került elő új elképzelésként a Lázár János tollából származó, a nyerőgépek adótételeit újraíró terv.

Ez utóbbi – amennyiben a Lázár János javaslatait elfogadják – alighanem teljes hidegzuhanyként éri a Magyar Szerencsejáték Szövetséget (MSZSZ). Ez az elképzelés ugyanis hatalmas kötelező terhet róna az gépek működtetőire. Korábban a Népszabadság beszámolt róla, hogy a Fidesz berkein belül egy olyan terv cirkulál, amely szerint a jelenlegi 100 ezer forintos gépenkénti játékadót  500 ezer forintra emelnék.

Hogy mi volt az oka az nem ismert, de sokat szelídült a javaslat, s végül is olyan elképzelés került a Parlament elé, amely szerint az I. és II. kategóriájú gépek esetében 125 ezer forint lenne az adó, míg a elektronikus kaszinókban üzemelő automaták után 150 ezer forintot kellene fizetni. Nos, ezt húzza keresztül az új Lázár javaslat. E szerint az előbbi esetben nem 125 ezer forint lenne az adóteher, hanem a korábban általunk megírt 500 ezer forint, míg az elektronikus kaszinókban üzemeltetett automaták után még ennél is többet 700 ezer forintot kellene fizetni.

Ha minden nem lenne elegendő, akkor a korábbi javaslatból megmaradt az egy negyedévre érvényes 900 ezer forint fölötti forgalmi határ is. Ez azért érdekes, mert ha egy negyedév alatt, egy gép tiszta játékbevétele eléri ezt a szintet, akkor az e fölötti rész után 20 százalékos további adó megfizetése lesz esedékes.

Az indoklás szerint ezzel a szerencsejátékfüggőség ezek számára gondot jelentő gazdasági és egyéb járulékos, többi között egészségügyi sérüléséit szeretnék orvosolni.

Nos, ha ezt megszavazzák a képviselők alighanem drasztikus változások előtt áll ez az ágazat. A gépek döntő része egyszerűen eltűnhet a legális piacról.

Korábban, amikor az 500 ezer forintos határral kapcsolatban először írtunk az MSZSZ részéről úgy vélekedtek: ez drasztikus lépés lenne, ellehetetlenülne szinte a teljes ágazat. Schreiber István, a szervezet elnöke megjegyezte, ilyen forgatókönyvre nincsenek felkészülve, de szinte biztos, hogy a jelenleg működő 24 ezer gép döntő része eltűnne a piacról. Ráadásul a vidéki vendéglátóhelyek jelentős része éppen a gépek generálta forgalom segítségével működik – mondta. Hozzátette: szerinte az adó említett mértékűre emelése azért is elképzelhetetlen, mert egy-egy gép esetében az egyéb adóterhek, kötelezettségek után megmaradó átlagos díjbevétel el sem éri azt a szintet. A jelek szerint a ma érkezett módosítás után mégis összejöhet a félmillós határ.

Az MSZSZ-nek csak egy dolog miatt van oka örülni. A online játékok adóztatását lehetővé tévő elképzelésben ugyanis az általuk korábban vázolt, s a Nemzetgazdasági Minisztériumnak eljuttatott úgynevezett tükörszerveren alakuló koncepció valósulna meg.

A Rogán Antal által beadott módosítási javaslatokból kiderül, hogy egy olyan szervert kellene „felállítani” az online   szolgáltatóknak (ezt Magyarországon kellene létrehozni, vagy olyan államban, ahol a szerencsejáték felügyeletnek az ellenőrzési feledatokról megállapodása van és azokat meg tudja tenni), amelyen keresztül a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) ellenőrizni tudná az ügyfelek regisztrációját, a játékosi számla finanszírozásának részleteit, az egyenlegek alakulását és a játékmenettel kapcsolatos változásokat.

Csak az a cég nyújthatna Magyarországon szolgáltatást, amely ezt megteszi. Ha ez elmarad, akkor a javaslat indoklása siket tisztázni, hogy az állami adóhatóság az érintett internetes oldal blokkolására szólítja fel a a közvetítő elektronikus szolgáltatót, illetve a tétfizetésre szolgáló számlavezetőt pedig az érintett számla befagyasztására kéri.

Így a tiszta játékbevétel alapján a szolgáltatóknak 20 százalékos játékadót kellene fizetniük. Ez egyébként magasabb az egyik meghatározó oldal, a Sportingbet által fölső szintnek mondott 15 százalékos kulcsnál. Ezzel azonban nem merülnének ki az oldal üzemeltetőjének kötelezettségei.

A magyarországi ügyek intézésére ugyanis egy hazai lakóhellyel rendelkező képviselőt is meg kellene bízni, az adóügyek vitelére pedig egy pénzügyi képviselőt is ki kellene nevezni.

Amennyiben ez megtörténi, akkor a módosítás által bevezetett fogalom szerint úgynevezett „távszerencsejátékot” folytathat a szolgáltató. A sportfogadások azonban ebbe a kategóriába nem tartoznának bele, vagyis a módosító javaslat szerint ezek továbbra is tiltva lennének. A szolgáltatók „csupán” a ma roppant népszerű kártyajátékokat (többi között a pókert) és a „hírközlési eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadást” szervezhetnék.

További szigorítanák ezeknek az oldalaknak a reklámozási gyakorlatát is. Csak akkor lehetne „műsorba engedni” az internetes oldalak hirdetését, ha ehhez a NAV – ellenőrizve azt, hogy a legális működés feltéteiet megteremtette a szolgáltató – engedélye „megérkezik”.  
      

Kapcsolódó cikkek: Az internetről szedné be a pénzt a kormány | Lerabolná a kormány a félkarú rablókat | Rámennek a netre | Lazítva többet adóznának a játékosok | Mintegy 36 milliárd állami bevétel 'bujkál' a szerencsejáték piacon