Ha nem is közvetlenül a kormánynak címezve, ám kemény kritikát fogalmaztak meg a hazai vállalati élet felső vezetői a zártkörű, röjtökmuzsaji vezérigazgatói találkozón a hazai kormányzati gazdaságpolitika eddigi teljesítményéről. Igaz, valószínűleg célt ért az üzenetük, mivel az immáron huszonkettedik alkalommal megrendezett találkozón a gazdasági élet topvezetői mellett számos kormányzati politikus is részt vett. Így nekik is alkalmuk lehetett első kézből értesülni, hogy a gazdasági élet felső vezetői mennyiben osztják a kormány vélekedéseit a 2014-re a „térség éllovasává” avanzsáló Magyarországról.

A konferencia egyik kerekasztal beszélgetésén a hazai vállalatvezetők, gazdasági szakértők túlnyomó többsége nulla és mínusz egy közé tette a jövő évi bruttó hazai termék (GDP) alakulásának a mértékét, továbbá úgy vélekedtek, hogy hosszabb időn keresztül együtt kell élni a 10 százalék feletti munkanélküliségi rátával.

A cégvezetők egyöntetűen úgy látják, hogy a korábbi évekhez képest sokkal kevésbé tervezhető be számukra a jövő évi vállalati büdzsé. „Korábbi években nem volt olyan, hogy ilyenkor, ősszel már ne láttuk volna a következő évi adótörvényeket. Az idén azonban egyelőre nem igazán ismerjük a részleteket, így a céges költségvetésekbe meglehetősen sok egyelőre a kérdőjel.

A vezérigazgatók döntő többsége úgy látta, hogy a kormány eddig gazdasági döntései által kiváltott közvetlen hatásokon túl legalább ugyanakkora, ha nem nagyobb problémát okoz, hogy a piacot egyre nehezebb meggyőzni a hazai gazdaságpolitika hitelességéről.

„Az idén a kormány részéről érezhető volt, hogy a kormány az adóváltozásokkal bizonyos, jellemzően exportra termelő ágazatokat – autóipar, feldolgozóipar – igyekezett megkímélni. Így, a korábbi EU-elnökség alatt, a magyar kormány akkori viharosra sikeredett – médiatörvény, ágazati különadók – szereplése mellett is meg tudtuk győzni a befektetőinket, hogy minket békén hagy a politika” – mondta az egyik nagy feldolgozó cég vezetője.

Bár most is van olyan tendencia, hogy a „tabuágazatokat” igyekszik megkímélni a kormány, azonban a jelenleg még ezekben az ágazatokban is egyre több a bizonytalanság. Így például nem tudni, hogy mekkora lesz a minimálbér, a szakképzési támogatás, illetve milyen bérkompenzációs mechanizmusokat vezetne be a kormány, ami igencsak megnehezíti a vállalati szféra életét.

Különösen, hogy a „megkímélt” ágazatokban is bizonytalanságot szültek a most szaporodni látszó kisadók – chipszadó. „Van egyfajta ilyen várakozás az üzleti szférában” - mondta az egyik vállalatvezető, hogy a jövőben egyre több ilyen, lényegében ágazati adó lesz, mivel úgy fest, hogy a kormány gyakorlatilag „mindent meg akar adóztatni, ami él és mozog”.

A zártkörű beszélgetésen elhangzott: az egykulcsos személyi jövedelemadó (Szja) bevezetésével is volt egy olyan probléma, hogy a kormány radikálisan gyorsan vezette be. 3-5 éves átállási időszakra lett volna szükség ennél – vélekedett az egyik cégvezető.

Az üzleti szféra jócskán visszafogottan vélekedett a kormányzati politika által utóbbi időszakban favorizált külgazdasági irányokról. A kínai piac fontos lehet számunkra, ám a középtávon is a kínai gazdasági jelenlét a GDP „tizedszázalékokban” mérhető eredmény fog számunkra hozni, más szóval, ha nem is elhanyagolható, ám messze nem olyan jelentőségű exportpiac lesz számunkra, mint ahogy azt a kormány beállítja.

A vállalatvezetők kivétel nélkül úgy látják, hogy középtávon is Magyarország tíz év múlva is a hagyományos, nyugati kereskedelmi partnereivel fog üzletelni, így az országunk jó befektetési lehetőség lehet a német, észak-olasz, francia cégeknek. Sőt, az utóbbi időben érezhető, hogy a felélénkült a svájci befektetők érdeklődése is: az erős svájci frank miatt ugyanis inkább megéri számukra, hogy a térségbe szervezzék ki a gyártásukat. (Nem véletlenül próbálja a svájci kormány letörni a nemzeti valuta szárnyalását.)

A banki szektor topvezetői úgy vélték, hogy a hazai bankszektort nem fogja megroppantani a végtörlesztés költségeit – legyen szó 2, 4, vagy éppen hatszázmilliárd forintról, amennyit a bankoknak majd így le kell nyelniük. Direkt emiatt kivonuló bankra sem lehet számítani, arra azonban igen, hogy az anyabankok nem fogják visszatőkésíteni a veszteségeiket, ami azt fogja eredményezni, hogy valamennyire lanyhább lesz a hitelezés. „A jó hitelképességi mutatóval rendelkező vállalatok, vagy magánszemélyek a jövőben is tőkéhez tudnak majd jutni. A probléma inkább azzal a középréteggel lesz, akik nem olyan megbízható partnerek. Számukra jelentősen megnehezülhet a hitelezés, ami közvetlenül is csökkenteni fogja a GDP-t.

A közvetlen hatáson túl azonban súlyos problémát okoz, hogy hosszútávon a kormány néhol improvizatív lépései nyomán milyen megítélés alá esik az itteni piac. „Amikor meghozták a végtörlesztésről szóló törvényt és nekünk azt el kellett mondani azt a tulajdonosainknak, az igen nehéz volt. A külföldi tulajdonosok rendre megállítottak minket és ugyanazt kétszer is elmondatták velünk, mivel nem hitték el, hogy ilyen létezik” - idézte fel a közelmúltat az egyik bankmenedzser.

Kapcsolódó cikkek: Megszűrt civilek bólogattak a kormánynak | Belgium: államreform már van | Változik a rendszer, de nem nő a távhőár | A költségvetés és a sokat keresők járnak jól | Külpolitikánk kudarcai