Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. Az államfő több ponton sem ért egyet a törvényben foglaltakkal.

Áder János köztársasági elnök leszögezi, hogy a törvénnyel nem ért egyet, a jogbiztonság elvére és a "normavilágosság követelményére figyelemmel" a törvény szövege pontosításra szorul a jogrendszerbe való beilleszkedés érdekében. Az elnök szükségesnek tartja az Integrációs Szervezet és a Takarékbank, illetve a tagok közötti viszony szabályainak újratárgyalását a tulajdonkorlátozás szükségességének és arányosságának szempontjából.

A köztársasági elnök annak megfontolására szólította fel az Országgyűlést, hogy az abban foglaltak összhangban vannak-e az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről szóló 2006/48-as irányelvével. Annak vizsgálatát is ajánlja az elnök, hogy a törvény rendelkezései indokoltak és arányosak-e és egyáltalán megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek. A részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében az államfő vizsgálandónak tartja a törvényben meghatározott szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozást.

Az elnök felülvizsgálni javasolja a jogorvoslati lehetőségek korlátait és vizsgálandónak tartja a kormánybiztosnak a törvénybe foglalt jogkörét is.

A kormány mérlegeli a köztársasági elnök észrevételeit a takarékszövetkezeti törvénnyel kapcsolatban, és azt kéri az Országgyűléstől, hogy minél hamarabb tűzze napirendre az előterjesztést - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán az MTI kérdésére.

Mint ismert a kormány múlt héten fogadta el kivételes sürgősséggel a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának átalakításáról szóló törvényjavaslatot. E szerint megszűnnek a takarékszövetkezetek saját intézményvédelmi alapjai, és létrejön a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete. Ehhez minden takaréknak kötelező csatlakoznia. Amelyik nem lép be, annak visszavonják, illetve új szövetkezet alapítása esetén nem adják ki a működési engedélyét. A szervezet egymilliárd forint induló vagyonnal jön létre, melyet az MFB bocsát a rendelkezésére, majd az integráció magába olvasztja a meglévő intézményvédelmi alapokat.

Az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja, a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap, valamint a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja vagyona is az állami szervezethez kerül. (Ez csak az OTIVA esetében 17 milliárd forintot jelent.)

Átalakul a Takarékbank tulajdonosi szerkezete és működése is. A takarékok jelenleg összességében 60 százalékos tulajdonosai a banknak, részvényeiket azonban kötelezően el kell majd adniuk az MFB-nek. Az állami hitelintézet mellett a Magyar Postának lesz még meghatározó részesedése a Takarékbankban, melyet tőkeemeléssel kell megszereznie.

A szövetkezetek egy-egy részvényt kapnak fejenként, amelyért ráadásul nem ellenőrizhetik a Takarékbank működését, hanem épp fordítva. A bank a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el a kockázatkezelés részletes szabályaival, a hitelezéssel, betételhelyezéssel, készpénzgazdálkodással és befektetési politikával kapcsolatban, sőt előírhatja a követendő üzletpolitikát, a közös marketingtevékenységet és az egységes informatikai rendszer kialakítását – lényegében uniformizálják a takarékokat.

A törvény tartalma és elfogadásának módja ellen éles levélben kelt ki Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke is. Számos ponton bírálta az előkészítés módját, így azt is, hogy a takarékszövetkezetek lényegében semmilyen tájékoztatást nem kaptak a készülő változtatásról. Ezen fölül Demján elfogadhatatlannak tartja, hogy a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztatják.

A hét elején aztán a OTSZ hivatalos reakciót is tett. Azt nehezményezték, hogy a kormány nem egyeztetett a takarékszövetkezetekkel a rendszer átalakításáról szóló törvény múlt heti benyújtása és elfogadása előtt. A takarékok szerint a jogszabály nemcsak az ő érdeküket, hanem az Alaptörvényt is sérti, ezért jogorvoslatért a köztársasági elnökhöz fordultak – jelezték.

Az OTSZ ezen fölül megdöbbenéssel fogadta a törvény szövegében a takarékszövetkezeti szektor gyenge helyzetére, munkatársainak felkészültségére, intézményvédelmére, hosszú távon a további működés veszélyére utaló megállapításait.

Az OTSZ abban bízott, ha a köztársasági elnök megfontoslásra visszaküldi a törvényt, akkor a parlament az őszi ülésszakig már nem foglalkozik a jogszabállyal és így akár két hónap is marad arra, hogy a takarékszövetkezetek egyeztessenek a kormánnyal. Mint arról beszámoltunk: az átalakítás kidolgozásáért felelős Vojnits Tamás kormánymegbízott mindössze egyszer, múlt hétfőn egyeztetett a szektor képviselőivel, ezen a megbeszélésen azonban fel sem merült, hogy a kabinet milyen elképzelést fogadott el, miközben a javaslatot már másnap be is nyújtották a parlamentnek.

A takarékoknak azonban lehet, hogy csalódniuk kell. A parlament pénteki, rendkívüli ülésnapján Kövér László, az Országgyűlés elnökének javaslatára már szerepel a szektort újraszabályozó törvény záróvitája, illetve a zárószavazás, így a remélt két hónappal szemben legfeljebb két napjuk lesz a szövetkezeti hitelintézeteknek arra, hogy "érdemben" egyeztessenek a kabinettel és próbálják meggyőzni arról, nincs szükség arra, hogy a szektort állami irányítás alá vonják.