Nemcsak az Európai Unió, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint is csak jövőre tudja 3 százalék alatt tartani az államháztartás hiányát a magyar kormány. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy tegnap esti televíziós szereplése során ismerte el, hogy a két szervezet 2013-ra magasabb deficitet vár. Pedig a kormány számára fontos lenne az uniós cél alá kerülnie, addig ugyanis fennmarad Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárás. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy uniós támogatásoktól vág el minket Brüsszel.

A miniszter arról is beszélt, hogy elsősorban a növekedési kilátások megítélésében van különbség a kormány és tárgyalópartnerei között. Az EU már közölte, hogy jövőre 0,5 százalékos GDP-bővülést tart elérhetőnek. Valószínűleg az IMF is ehhez közeli növekedésből indul ki. A 2008-as hitelmegállapodás részeként a hitelnyújtók, az Európai Bizottság és az IMF rendszeresen monitorozta a magyar gazdaságot, és általában hasonló álláspontot képviseltek a fontosabb makromutatók, így a növekedés kérdésében is. Talán hétfő délutánra okosabbak leszünk, mivel az IMF-küldöttség tárgyalásai hétfőn érnek véget, ezt követően pedig rendszerint tájékoztatót tartanak. Azon pedig nyilván szó esik majd az újabb IMF-programról is, amit a kormány kezdeményezett a múlt héten.

Annak ellenére, hogy Brüsszel és a kormány GDP-prognózisa között 1 százalékpont eltérés van (utóbbi még 1,5 százalékot vár), a jövő évi deficitről mindketten azt gondolják, hogy 3 százalék alatt tartható: a kormány 2,5, az EU 2,8 százalékkal számol. Rákérdeztünk az unió központjában, mi magyarázza, hogy a deficitben lényegesen kisebb az eltérés mértéke, mint a GDP-nél. A brüsszeli tudósítónknak küldött válasz szerint alapesetben 1 százalékos különbség a GDP-ben 0,3 százalékos elmozdulást jelent a költségvetésben.

Azonban nem csak a gazdasági növekedés, hanem a költségvetés szerkezetében is vannak eltérések a kétféle számítás között, amelyek az unió szerint elérik a GDP 1 százalékát. Különbség van például a bevételek, a közösségi közlekedési vállalatok finanszírozása és az autópálya-hálózat üzemeltetése mértékét illetően. Brüsszel nagyobb kamatkiadással is számol jövőre, leginkább azért, mert a kormány 268 forintos éves átlagos euróárfolyam-feltevésével szemben gyengébb forintot várnak.

A kormány által beépített, a GDP 0,7 százalékát kitevő rendkívüli tartalékok viszont elegendőnek bizonyulhatnak a hiány 3 százalék alatt tartásához. Ezzel összefüggésben említette meg az Európai Bizottság illetékese lapunknak, hogy a költségvetési tervek teljesülését szolgálja az áfa két százalékpontos emelése. Az EU-tól származó válaszból kiderül továbbá, hogy a kormány valójában 1,8 százalékos GDP-arányos hiányra állította be a büdzsét, és az említett intézkedések biztosíthatják a kabinet szerint, hogy a vártnál lényegesen rosszabb növekedés mellett is célon belül maradjanak. Azzal együtt is, hogy az eva emelése, illetve a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás kivetése egyes béren kívüli juttatásokra 0,2 százalékos többletbevételt hoz a büdzsének, ezt a pénzt ugyanis elköltenék a kormánypárti képviselők.

Visszatérve Matolcsy nyilatkozatára, szerinte 4000 milliárd forintot tudott Magyarország azáltal a pénzügyi egyensúly megteremtésére fordítani az elmúlt másfél évben, hogy nem ortodox eszközöket használtak. Ezért nem fordultak egyből a kormányváltás után az IMF-hez, mert akkor erre nem nyílt volna mód – válaszolta a riporter felvetésére a miniszer, aki szerint a növekedésen van a sor, ehhez kell az IMF nyújtotta védőháló, az elővigyázatossági hitelmegállapodás formájában, hogy ha az eurózóna válsága mélyül, akkor is a gazdaság bővítésére lehessen fordítani az ország rendelkezésére álló forrásokat.

A szóba jöhető eszközök közt a hitelezés serkentését, illetbe az EU-s források jobb felhasználását említette a miniszter. Szóba került a bankok javaslata is a devizahitelesek megsegítésére: a pénzintézetek pénteken juttatták el a kormánynak az elképzeléseiket, melyek közül hatot-nyolcat tartott megfontolandónak a tárcavezető, konkrétumok említése nélkül. Matolcsy szerint egyébként az Európai Bizottság és az IMF képviselői is fontosnak nevezték a devizahitelesek helyzetének rendezését.