A Frankfurter Rundschau című lapra hivatkozó jelentés szerint a Német Iparszövetség (BDI) támogatja az államháztartási helyzet megszilárdítására irányuló magyar kormányzati törekvéseket, de "hevesen bírálja" a választott módszert, mert a válságadók kevéssé kiszámíthatók, és megnehezítik az üzletmenet tervezését a német vállalatok számára, amelyek "a magyarok szoros és jó partnerei".

Werner Schnappauf, a BDI vezetője figyelmeztetett a külföldi befektetők "jövőbeni magatartására gyakorolt káros hatásokra" - írta a lap.

A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) kifogásolja, hogy az intézkedések nem érintik egyformán a különböző ágazatokat, illetve a külföldi és a magyar tulajdonú vállalkozásokat. Becslések szerint a válságadók terhének nagyjából egyharmadát német cégek viselik - írta a Frankfurter Rundschau.

A HDE szerint a megkülönböztető jelleg "politikai akarat" eredménye, és arra szolgál, hogy a multinacionális vállalatoktól "szedjenek be pénzt". A szervezet ezért Rainer Brüdele gazdasági miniszterhez fordult levélben, kérve, hogy Berlin "járjon közbe a fenyegető jogi helyzet minél gyorsabb megváltoztatása érdekében".

Korábban Kai Falk, a HDE szóvivője a Die Welt című lapnak úgy nyilatkozott: "A külföldi szolgáltatók egyértelmű diszkriminálásáról van szó, hiszen azt az üzleti forgalmat, amelytől hatályos az adó, csak a külföldiek érik el". A kereskedelmi láncok ráadásul attól tartanak, hogy az állami költségvetés megmentését célzó magyar lépés esetleg követőre talál más kelet-európai kormányok körében is - írta a Die Welt.