– Van miért ünnepelni a Széchenyi Kártya programja kapcsán. Nemcsak egyszerűen a tízéves jubileumról beszélhetünk, hanem egy rendszerről, amely azért különleges, mert Magyarországon egy programban ennyi pénzt célzottan még nem költöttek el jól – jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kártya létrehozásának tízéves „születésnapján”. Az alapítók, Demján Sándor vezetésével nem csupán egy kitűnő gondolatot vittek sikerre, hanem tükröt is állítottak az elmúlt évtized elé.

Ebben az látható, hogy hogyan lehetett volna úgy felhasználni ebben az időszakban a forrásokat, hogy az gazdaságpolitikai sikertörténet legyen, ahogy azt a Széchenyi Kártya-program tette. Demján Sándor az induláskor 100 ezer kártyában bízott, akkor azt mondták, víziókban gondolkodik. Az élet azonban az alapítókat igazolta – hangoztatta a miniszter. Mára a Széchenyi Kártya hatalmas értékké és a gazdasági élet meghatározó elemévé vált.

Ha az elmúlt tíz évben a Széchenyi Kártya által bejárt utat követjük a gazdaságpolitikában, akkor ma az államadósság szintje 45 százalék lenne a jelenlegi 80 százalékkal szemben, s 300-400 ezerrel több munkahely lenne az országban. A maihoz képest az éves növekedési ütem negyedével-harmadával nagyobb lehetne, s a jelenleg számon tartott mintegy 2 ezer exportáló vállalattal szemben lehetne 4-5 ezer ilyen vállalkozásról beszélni.

A Széchenyi Kártya azt mutatja meg, hogy úgy is lehetett volna 2004 után az uniós forrásokat felhasználni, ahogy ezt ebben a rendszerben megtették. Jó lett volna például ezeket a pénzeket a honi infrastruktúra világszínvonalú kialakítására fordítani. Éppen ezek a hiátusok irányítják arra a figyelmet, hogy értékes gazdasági elem a Széchenyi Kártya.

Nemcsak megtették, amit megtehettek, hanem példát mutattak a rendszer résztvevői – emelte ki a miniszter. A nemzetgazdasági miniszterhez csatlakozva Parragh Lászó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte: a kártya működtetése kapcsán szerzett tapasztalatokat fel lehet használni a gazdaságpolitikai alakításában.

Összességében azt lehet mondani, Magyarország azért van most nehéz helyzetben – jegyezte meg a gazdasági miniszter –, mert az elérhető forrásokat nem úgy használta fel az elmúlt években, ahogy ezt a Széchenyi Kártya rendszere megtette. Az ne tévesszen meg senkit, hogy akad néhány igen jó és jól prosperáló beruházás az országban. Több terület ugyanis, így például az építőipar válságban van. Beszédes, hogy a bankrendszer 2005 óta lefelé vitte a likviditást, míg ez a környező országokban nőtt.

Most az államháztartásban és a költségvetésben egy trendfordulót hajt végre a kormány. Így ma már nem az állam szívja el a pénzt, azt kell sajnos mondani, hogy most nincs pénz a gazdaságban. Likviditási válság van – jelentette ki a miniszter –, ezért van szükség a Széchenyi Kártyára. Most mindennél nagyobb szükség van egy alternatív finanszírozási rendszerre, ennek pedig egyik szereplője már ez a program.

Az említett költségvetési és államháztartási konszolidáció már a befejező szakaszában van, a pénzügyinek azonban még csak az elején járunk – jegyezte meg Matolcsy György. Még ugyanis nem a magyar lakosság kezében van az állampapírok többsége, de a növekedés ösvénye megnyílt, azokkal változásokkal, amelyeket végrehajtott a kormány. Ennek elemei az unió előtt is ismertté válnak, miután a jövő héten küldjük ki a Széll Kálmán 2 tervet és a konvergenciaprogramot.

1995-ben, mikor az akkori kormánynál házalni kezdtem az ötlettel, az volt jellemző, hogy Magyarországon a bankok nem szívesen biztosítottak forrást a kis- és középvállalkozásoknak, mert az átlagosnál veszélyesebb területnek tartották ezt a szegmenst. A Széchenyi Kártya sajátos feltételrendszerével ezen a helyzeten kívánt változtatni – mondta Demján Sándor a programmal kapcsolatban. A fontossága abban keresendő, hogy a gazdaságban alapvetés: a termelő beruházásokat, vállalkozásokat kell segíteni, éppen ezért tartom jelentősnek ezt a rendszert. A kkv-kat nem szabad lebecsülni, egy ország ugyanis csak akkor tud fejlődni, ha ebbe a körbe tartozó vállalkozásai együtt dolgoznak, képesek együtt dolgozni a multinacionális cégekkel – jelentette ki a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke.