A Bizottság adóügyi főigazgatósága első ránézésre nehezen tartaná összeegyeztethetőnek az ötkulcsos forgalmi adót az EU szabályaival. A BruxInfónak nyilatkozó illetékesek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem ismerik az elképzelés részleteit, ezért csak első benyomásaikra hagyatkozhatnak.

A főigazgatóságnál emlékeztetnek rá, hogy az érvényes áfadirektíva értelmében a tagállamok egy minimum 15 százalékos normális forgalmi adókulcsot és két kedvezményes áfakulcsot alkalmazhatnak, amelyek nem lehetnek alacsonyabbak 5 százaléknál. „A különböző áfakulcsok sokasága túlmegy a rendelkezéseken, ezért nem lenne összhangban az uniós szabályokkal” – vélekedtek a Bizottságnál. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy ilyen megoldás adminisztratív terheket róna az adózó személyekre és az adóhatóságra, és csökkentené az áfarendszer egészének a hatékonyságát.

A pénzügyi tranzakciós adó magyar változatával más lehet a helyzet, természetesen akkor, ha egy vizsgálat során nem minősülne második áfa-nak. A tervezett magyar adót minden banki művelet után kellene fizetni, és így alanyai elsősorban a magánszemélyek és a cégek lennének.

A pénzügyi tranzakciós adó kivetése tagállami hatáskör, jelenleg tíz uniós tagállam alkalmazza egyik vagy másik formáját, ám olyat, mint a tervezett magyar, a rendelkezésre álló információk szerint egyik sem. Éppen ennek a sokféleségnek a belső piacra gyakorolt negatív hatása volt az egyik oka, amiért az Európai Bizottság egy EU-szintű tranzakciós adó bevezetésére tett javaslatot, széles adóalap és alacsony kulcs mellett.

A Bizottság azonban a magyar tervtől eltérően kihagyta a javaslatból a hitelkártyás fizetések vagy a magánszemélyek banki utalásainak megadóztatását, mert nem akarta a reálgazdaságot és a kis- és középvállalkozásokat terhelni vele – emlékeztetnek Brüsszelben.

Ha a tagállamok megállapodnának egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséről, aminek jelenleg nem nagy az esélye, akkor Magyarországnak hozzá kell majd igazítania a saját adóját az unióéhoz.