Mintegy 130 milliárd forintra tehető az azonnali egyszeri kár, a 10 év alatt keletkező veszteség pedig 1500 milliárd forint, ami a nyerőgépiparág betiltásával keletkezik az államnál és a vállalkozásoknál együttesen – állítja a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) az általuk készített, az ágazatot vizsgáló hatástanulmány alapján.

A megszorításokkal tarkított gazdasági környezetben ezért a iparág teljes lenullázása elhibázottnak tűnik – fejtik ki. A tanulmány az iparág elmúlt mintegy húsz évének költségvetési hozzájárulásait veszi alapul.

Rámutatnak, hasonló politikai döntések más országokban is születtek már különböző érdekeket vagy célokat követve. Az orosz parlament néhány éve betiltotta a pénznyerő automaták üzemeltetését, ugyanakkor hatalmas különbség volt a hazai gyakorlathoz képest, hogy ott két és fél éves türelmi időt hagytak az ágazat szereplőinek. Hasonló a helyzet Ausztriában, ahol 4 éves átmeneti időszakot követően koncessziós pályázatokkal és a települések lakosságszámának függvényében szabályozták újra a piacot.

Akad államosítási példa is Kanada esetében, ahol állami monopólium lett a pénznyerő automaták üzemeltetése, de az állam minden befektetését megtérítette a vállalkozásoknak. Itthon ez nem történik meg, a új szerveralapú gépekre való felkészülés költségeit a gépek üzemeltetői nem kapják meg. Mindezeket alapul véve az MSZSZ úgy látja, a magyar törvényhozásnak bőven volt alternatívája, hogy olyan működő újraszabályozást alakítson ki, amely akár a tiltással egyenértékű.

A szervezet szerint novemberben és decemberben csak a játékadóbevétel-kiesés 5 milliárdos hiányt jelent majd a költségvetésben.

Úgy vélik, az I-es kategória volt munkavállalói esetében plusz 1,5 milliárd forint kiadási többlet keletkezik. Ehhez az azért hozzátartozik, hogy a MSZSZ azzal számol, a bezárások miatti elbocsátásokban 5 ezer érintett van, s közülük 3 hónapig mindenki kapna munkanélküli-ellátást. Az II-es kategóriában dolgozók esetében, hasonló logika alapján, a költségvetési többletkiadás 4 milliárd forint lenne. Itt több mint 20 ezer embert érint ez a kérdés.

Az MSZSZ számol a szerencsejáték-szervező cégek piaci értékvesztésével, a termelőeszközök értékvesztésével és az eddigi beruházások elértéktelenedésével is. A legsúlyosabb elmaradás azonban a évi 40 milliárd körüli játékadó, valamint a személyi jövedelemadó és járulékok kiesése, ami együttesen éves szinten megközelíti a 65 milliárd forintot – mondják.

A szervezet rávilágít arra, hogy a drasztikus és hirtelen tiltás hatásai miatt biztosan lesznek olyan vállalkozók, akik az illegális üzemeltetést fogják választani.

A szövetség szerint komoly tévedés az is, hogy az online szerencsejátékból ezek az állami bevételek pótolhatók, hiszen nem csupán 35 milliárd forintnyi játékadóról van szó, hanem még legalább ugyanennyi összegről egyéb adóbevételek és járulékok címén. Úgy vélik, nem a magyar székhelyű nyerőgépeket üzemeltető, adót fizető vállalkozások, hanem a jelenleg is illegális, ellenőrizetlen online szerencsejáték jelenti az igazi kockázatot. (Ahogy egyébként mi is beszámoltunk róla, az online „oldal” adóztatására egy éve van lehetőség, jelenleg is szabályozva van, csak éppen a végrehajtása nem megoldott.)

Mindezek alapján azt állítják, a tiltás senkinek nem jó. A játékos védelme semmit sem nőtt, az állam óriási bevételtől esik el, sőt még milliárdos kiadásokkal is kalkulálhat. A piac részvevői is milliárdos károkat szenvednek.