Fönn is kell tartani a gazdaságélénkítő intézkedéseket – hiszen a fellendülés gyenge talajban gyökerezik – meg nem is, mivel a deficitek és az államadósságok megugrása aggasztó, s a társadalmak elöregedésének fényében még nagyobb terheket ró majd a következő nemzedékekre. Ez a stratégiai dilemma gyötri az uniós pénzügyminisztereket már jó ideje, s kedden lényegében egyetértettek abban, hogy 2011-ben meg kell kezdeni a gazdaságösztönző intézkedések visszavonását (angolul ez az exit strategy), s fokozatosan vissza kell térni a stabilitási paktum keretei közé, vagyis a hiányt le kell szorítani a nemzeti össztermék (GDP) három százaléka alá. Az időpontot illetően kialakult közös nevező nem tükrözi az ellentéteket.

Az új német pénzügyminiszter Wolfgang Schäuble például megerősítette, országa 2013-ban, az unió által szabandó határidőre teljesíteni kívánja a maastrichti szerződésbe fog-lalt büdzsékritériumot, függetlenül attól, hogy az új kormány programjában adómérséklés is szerepel. Franciaország ellenben azt hangoztatta, hogy aligha érhető el 2013-ra a meg-felelő hiányszint, vagyis a Bizottság súlyos vitába keveredhet Párizzsal.

Mint az ülés után Joaquin Almunia elmondta, szerdán teszi közzé a korábban túlzottdeficit-eljárásba vont országok értékelését, s várható, hogy Franciaország, Spanyolország vagy Görögország, Írország és Nagy-Britannia esetében egy évvel meghosszabbítják a tavasszal adott határidőket. (További kilenc tagállam, köztük Németország hivatalosan szerdán tudja meg, mikorra kell produkálnia az elfogadható hiányt.)

Párizs számára ez azt jelenti, hogy 2012 helyett 2013-ban kellene csak három százalék alá vinnie a hiányt, de mint Eric Woerth költségvetési miniszter jelezte, ez nehéz lesz, jobb lenne, ha a Bizottság 2014-ig kitolná a határidőt, és figyelembe venné, hogy a francia kormány a stratégiai ágazatokba kíván befektetni. A jövőre várható 8,5 százalékos deficitet 2013-ra csak 5 százalékra akarja lefaragni a Fillon-kabinet.

Az éves halasztás már eleve a színfalak mögötti vitákat tükrözi: Magyarország a nyáron kétéves haladékot kapott, s most sokan mutogatnak erre a döntésre. Kérdésünkre Oszkó Péter pénzügyminiszter azt mondta, a kormány tartja magát a konvergenciaprogramhoz és a 2011-es 2,9 százalékos hiánycélhoz. Az idei 3,9 és a 2010-es 3,8 százalékos deficit is teljesíthető. A Bizottság múlt héten ismertetett jelentése mindhárom évre négy százalék körüli deficitet jelzett, de Oszkó szerint a brüsszeli szakértők még nem vették figyelembe a személyi jövedelemadó-sávok változásából származó bevételkiesés ellensúlyozására hozandó intézkedéseket. Erről is folyik most az egyeztetés Budapesten a Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel.

A brüsszeli értékelések igyekeznek figyelembe venni az egyes országok sajátos helyzetét, mondta Almunia, ami rugalmasságot sugall, ám ebből újabb viták fakadnak: miért enged meg a Bizottság valamely országnak látszólag többet, mint másoknak. Az mindenesetre nyilvánvaló: a görögök ellen keményen fellép majd a Bizottság, mert úgy ítéli meg, hogy ott aztán semmi történt a deficit kezelésére.