A Nagy Bejelentés: Bevásárolta magát a Mahartba az állam

Csalódást okozott Németh Lászlóné. A nemzeti fejlesztési miniszter „kiemelt jelentőségű” bejelentésre hivatkozva hívta hajókirándulásra a sajtó képviselőit, akikkel azonban végül annyit közölt: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megvásárolta a Mahart Passnave Kft. 51 százalékos tulajdonrészét. Fizetni később kell.

Márpedig a dunai személyhajózással és kikötőüzemeltetéssel foglalkozó cég részleges állami tulajdonba kerülése bármennyire is fontos, erős aránytévesztés kiemelt jelentőségűnek nevezni. Még akkor is, ha beleillik a korábbi évek privatizációi után 2010-ben meghirdetett állami terjeszkedésre koncentráló kormányzati lépések sorába. Mert hát, választási kampány ide vagy oda, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) is beláthatják, aktuálisan nem a korábban koncesszióba adott és a költségvetésnek évente százmilliárd forintos nagyságrendű terhet jelentő autópályák legalább egyikének üzemeltetési jogait szerezték vissza.

Bevásárolt az állam, megvette Mahart többségi tulajdonát
Mahart-kínálat Budapesten. A tulajdonosi összetétel is gyorsan változik

Akárhogy is, miközben az olyan valóban nagy horderejű bejelentésekre, mint hogy Széles Gábor milyen energetikai fejlesztéssel virágoztatja fel Magyarországot és biztosítja a következő évekre a Fidesz kétharmados többségét a Parlamentben, egyelőre várni kell, Németh Lászlóné már a Mahart Passnave részleges megszerzésének is örült. Arról beszélt: az állam vagyona ismét gyarapodott, az MNV olyan versenyképes cégben szerzett többségi tulajdonhányadot, amely révén „a dunai személyhajózás további növekedésének nyertese lehet”.

A szerinte „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű adásvétel” célja, hogy a személyhajózás működtetése állami irányítás alatt álló cégen keresztül történjen. És a rendezvényen szétosztott sajtóközleményben a tárcavezető nevéhez kapcsolták azt a mondást is: a „kormány véget vetett az állami vagyon kiárusításának, és mára elég erőssé vált ahhoz, hogy képes legyen kezdeményezőként fellépni, újra pozíciót szerezni azokon a területeken, ahonnan korábban kivonult”.

Utóbbi közlésnek valamelyest ellentmond, hogy a Mahart Passnave és az MNV közti együttműködést valójában a hajóscég 2008-as privatizációjakor 84 százalékos üzletrészt szerző Masped Zrt. kezdeményezte. Azt pedig, hogy az NFM miért is tartja olyan nagyra a már megkötött üzletet, Márton Péter szavai nyomán érthette meg hallgatóság.

Az MNV vezérigazgatója elárulta: a személyhajózási vállalkozás többségi részesedését az állam 750 millió forintért vásárolta meg. Méghozzá úgy, hogy fizetnie sem kell azonnal, a vételárat négy részletben utalják majd át. Az első részlet lehívása 2014-ben esedékes. Ráadásul, az egyes részszámlák kifizetésére a várakozások szerint a Mahart Passnave állami tulajdonhányadára eső nyereség fedezetet biztosít majd.

A társaság legalábbis a vezérigazgató közlése szerint 2011-ben és 2012-ben nagyságrendileg 400 millió forint mérleg szerinti nyereséget termelt. A 2013–2015 közti időszakra pedig már évi félmilliárd forintos nyereséget terveznek. Ha pedig ez nem lenne elég, az MNV a 2017 utáni évekre 600 millió forintos eredményt vár.

Próbáltuk megtudni: ha a dunai személyhajózás és kikötőüzemeltetés valóban ennyire jó üzlet, a Masped miért akart megválni cége többségi tulajdoni hányadától. A kérdezősködésünk nyomán kapott választ alighanem az NFM és az MNV illetékesei is ismerik, legfeljebb a választási kampány idején nem beszélnek a személyhajózást kísérő nehézségekről.

Így arról, hogy ha a Mahart Passnave tartani akarja a lépést a magánkézben lévő hajóscégekkel, 22, zömében koros hajóból álló flottájára a következő években éppen úgy komoly összegeket kell majd fordítania, mint a nettó árbevételének 56 százalékát termelő kikötői szolgáltatásaira. Vagyis a kormányzat az „állami vagyont gyarapító” üzletrészvásárlással alighanem tekintélyes finanszírozási terheket is felvállalt.

És akkor még a hajók utasai sem örülhetnek: az MNV akvizíciója nyomán a hajójegyek nem lesznek olcsóbbak. A Vigadótól Szentendrére közlekedő sétahajókra szóló felnőtt jegy például kétezer forintba, egy Budapest-Esztergom szárnyashajóút ötezer forintba kerül. Változás pedig azért nem lesz, mert állami irányítás ide vagy oda, a menetrend szerinti személyhajózásban nincs költségvetési szerepvállalás, a jegyárakat a hajóscégek piaci szempontok figyelembevételével állapítják meg.

A „szabályt” egyedül az törheti meg, ha a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a jövőben a fővárosi és az agglomerációs közlekedésben szerephez juttatja a már állami Mahart Passnavét is. Az ott alkalmazott jegyárakra feltehetőleg már a BKK is hatással lesz.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.