A Mol nem javasol osztalékot
A Mol Nyrt. igazgatósága azt javasolja a 2011. április 28-ra összehívott közgyűlésnek, hogy a társaság az idén ne fizessen osztalékot és a 2010. évi nem konszolidált 103,2 milliárd forint adózott nyereség az eredménytartalékba kerüljön - tette közzé a nemzeti olajtársaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A cég utoljára 2008-ban fizetett részvényenként 883 millió forintot.
Az igazgatóság javasolja a közgyűlésnek, hogy a tavalyi számokat közel 3 ezer milliárd - nemzetközi szabványok szerint 4500 ezer milliárd - forint mérlegfőösszeggel, mintegy százmilliárdos nyereséggel és 153 milliárd lekötött tartalékkal fogadja el.
Az igazgatóság - mint arról korábban hírt adtak - a tagságáról lemondó távozó vezérigazgató, Mosonyi György helyére Világi Oszkárt, a Mol-irányítású szlovák Slovnaft vezetőjét javasolja.
Mivel Kupa Mihály felügyelőbizottsági elnök távozott a testületből, az igazgatóság oda Mosonyi Györgyöt javasolja tagnak. Értesülésünk szerint Kupa Mihály megüresedett elnöki helyére Mosonyi György a legesélyesebb.
Az igazgatóság javasolja (a jobboldali kötődéseiről ismert) Töröcskei István felügyelőbizottsági tagot a Mol auditbizottságába is beválasztani.
Elemzők szerint az osztalékfizetés ismételt elmaradása kevéssé nyugszik közvetlen gazdasági alapokon. A fő mögöttes mozgatórugó az lehet, hogy a 2009-ben 21 százalékot vásárló - ezzel a Mol legnagyobb részvényesévé váló - Szurgutnyeftyegaz továbbra se jusson osztalékhoz. Mivel az orosz céget - hatósági engedély híján - még a részvénykönybe sem jegyzik fel, várhatóan az idei közgyűlésen sem vehet részt.
Természetesen egy ilyen javaslat mögé felsorakoztatható kellő számú gazdasági érv is, hisz a készpénz mindig jól jön. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a Mol igazgatósága által közölt részvényesi érdek rendre egybeesik a Mol hangsúlyeltolódásaival. 2006-ban még az osztalék fokozatos növelését ígérték. Három éve, amikor az OMV elől vették meg saját papírjaikat, a fő tulajdonosi érdeknek a részvény magas árú értékesítése számított.
A Mol akkor félezer milliárd forintot költött saját papírok felvásárlására. A folyamatosan benn tartott nyereség ennek tovagyűrűző hatásán is enyhíthet. Mint ahogy kell a pénz a nemzetközi terjeszkedéshez is, például az egyre dráguló horvát INA-béli részesedésük esetleges további növeléséhez.
