A kormány szerdai ülésén döntött a két éve alapított önkéntes kárenyhítési alap továbbfejlesztéséről. A törvénytervezet részleteket Gőgös Zoltán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára ismertette a kormányszóvivői tájékoztatón. Eszerint a 2009-től, az őstermelők és a legnagyobb gazdaságok kivételével, a mezőgazdasági termelőknek biztosítási szerződést kell kötniük az állami alappal.

A legalább egy hektár szántóval, illetve 0,3 hektár szőlő- és gyümölcsültetvénnyel rendelkező termelő kötelező jelleggel kapcsolódna az agrárkár-enyhítési rendszerhez úgy, hogy részt vállal a kárenyhítés pénzügyi forrásainak megteremtésében. Ezzel a kárenyhítés a termelők számára "alanyi joggá" válna, így nem volna szükség szerződéskötésre sem, ami jelentősen egyszerűsítené az adminisztrációt.

Az elképzelés szerint csak a tipikusan árutermelői kör (gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók) számára lesz kötelező a csatlakozás. Az őstermelők saját döntésüktől függően csatlakozhatnának a rendszerhez. Ezt egyébként javasolja az államtitkár. A jelenlegi törvényben előírt hozzájárulás csökkenne: szántó esetében hektáronként ezer forintról 800 forintra, míg a szőlő- és gyümölcsültetvény esetében háromezerről kétezer forintra. Ez a kötelező díj egyébként köztartozásként behajtható.

Az alap az aszály-, a fagy- és a belvízkárokkal összefüggő természeti csapásokat kezelné, a támogatásként működő kárenyhítésből csak a kis- és közepes vállalkozások (és a csatlakozó őstermelők) részesülhetnek. A kárenyhítési igényt csak 30 százaléknál nagyobb hozamérték-csökkenés esetén lehetne benyújtani. A kárenyhítés mértékét a jogos igények mennyisége és a rendelkezésre álló forrás határozná meg, de nem lehetne több 80 százaléknál.

Gőgös Zoltán beszámolt arról is, hogy az uniós agrárminiszterek tanácsa rövidesen dönt arról a tervezetről, amely lehetővé tenné az üzleti alapon kötött biztosítások támogatását. Ennek révén 50 százalékos támogatás mellett köthetnének a gazdálkodók biztosítási szerződést. Az államtitkár véleménye szerint, ha a két lehetőség egymás mellett párhuzamosan működik, akkor az viszonylag nagy biztonságot ad a mezőgazdasági termelőknek.