A konjunktúrakutató gyorselemzésében a Malév leállásának idegenforgalmi hatásával foglakozik, és nem érinti a költségvetési támogatások kérdését. Az elemzés szerint – 2009-2010-es adatok alapján – az idegenforgalmi többlet 108 milliárd forinttal csökken a folyó fizetési mérlegben. Az elemzés szerint a Malév kiesésével az idegenforgalmi mérleg többletének negyede azonnal elvész, a GDP-re gyakorolt negatív hatás pedig mintegy 0,3-0,5 százalékra rúghat.
   

Az MNB adatai szerint a múlt év első háromnegyedében 473 milliárd forint többlet jelent meg a folyó fizetési mérleg idegenforgalmi során, alig 9 milliárddal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 2010-ben 616 milliárd forint idegenforgalmi többletet könyvelt el Magyarország a fizetési mérlegében. A Kopint-Tárki elemezésében rámutat arra, hogy a működési tevékenységét 2012. február 3-án beszüntető Malév helyét részben külföldi légitársaságok veszik át, míg a kereslet egy része más repülőterekre terelődik, különösen az átszálló utasok esetében.   

A légi utaztatási tevékenység az idegenforgalmi bevételek és kiadások tételeiben jelenik meg, a külföldieknek értékesített Malév-jegyek az exportoldalon bevételként, a belföldieknek eladott nem Malév-repülőjegyek importoldalon kiadásként szerepelnek.
   

Az intézet számítása szerint az eredménykimutatások alapján 1999 és 2010 között a Malév által eladott jegyek összértékének átlagosan 74 százaléka – évi mintegy 80 milliárd forint – származott külföldi értékesítésből, amit az exportoldalon számolnak el. Ez átlagosan a teljes idegenforgalmi bevétel 8,4 százaléka volt.
   

A Malév-üzemelés leállása után több külföldi légitársaság is jelezte, hogy nagyobb kapacitást csoportosított át Magyarországra, illetve néhány héten belül több járat is indul Budapestre, illetve onnan. Az ezekre a járatokra értékesített jegyek kétszeresen is rontják az idegenforgalmi mérleget – mutat rá a Kopint-Tárki. Egyrészt a külföldiek által vásárolt jegyek értéke kiesik az exportbevételből, amely azonnal 8,4 százalékkal csökken. Másrészt a belföldi utasok jegyvásárlása ezentúl a kiadási – azaz az import – oldalon fog megjelenni. A vizsgált időszak átlagát tekintve ez 7 százalékos – évi mintegy 28 milliárd forint – növekedést jelent az idegenforgalmi importban.
   

Az idegenforgalmi többlet tehát két irányból is csökken; egyrészt az eddig nem rezidensek által vásárolt jegyekből származó bevételek eltűnnek az exportból, másrészt a rezidensek által vásárolt jegyek külföldön kerülnek kibocsátásra, ez pedig az importot növeli – írja elemzésében a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.

Kapcsolódó cikkek: Így búcsúztatták az utolsó Malév-gépet | Kíméletlen háború jöhet a fapadosok között | Könnyes búcsú az utolsó Malév géptől - Galéria! | Malév igen, Mol nem - üzente Varga Mihály Oszkónak | Malév: az oroszok nem akartak csődvédelmet