A hazai háztartások 10 százaléka él energiaszegénységben Magyarországon, azaz fordítja összjövedelmének legalább 34 százalékát évente energiaszámlái fizetésére - közli a Knauf Insulation az Energiaklub kutatására hivatkozva. Itthon a probléma elsősorban a vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti, akik anyagi okok miatt nem képesek megfelelően felfűteni lakásukat. A Knauf Insulation szakemberei szerint az energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés jelentősen csökkenti a fűtésköltséget. Ez gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást eredményez, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását.

Energiaszegénynek akkor nevezhető egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelően felfűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira.

Az energiaszegénységre pontos meghatározás az EU tagállamok között eddig egyedül az Egyesült Királyságban született: az energiaszámlákra fordított jövedelemarány országos középértékének kétszerese, ami náluk 10 százalék, Magyarországon pedig, az Energiaklub 2012-es kutatása szerint 34 százalék.

A The European fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység problémája összesen 50-125 millió embert érint Európában. Ez a szám a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a közeljövőben tovább emelkedhet. A román háztartások jövedelmüknek átlagosan kb. 10 százalékát, egy lengyel 16 százalékát, egy cseh pedig 5 százalékát fordítja energiaszámlák fizetésére. Németországban ez az átlag 6 százalék.

A nemzetközi probléma hazánkban hosszú idő óta és nagy mértékben fennáll. 2012-ben a magyar háztartások átlagosan összjövedelmük 20 százalékát költötték energiaszámlákra. 380 ezer magyar háztartás jövedelmének legalább 34 százaléka megy el villany- és gázszámlákra. Szakértők ezt tartják az energiaszegénység küszöbértékének.

A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint Magyarországon, Európa többi országához hasonlóan, az energiaszámlák legnagyobb részét, 59 százalékát lakóterek fűtése teszi ki. Ez pedig az épületek energiahatékonysági fejlesztésével nagy mértékben csökkenthető.

Magyarországon az energiahatékonysági beruházások jelentik a leghatékonyabb visszaszorító erőt az energiaszegénység ellen - véli a cég.

„Az energiaszegénységet a lakosság energiahatékonysági beruházásainak segítésével lehet orvosolni, ahelyett, hogy nem fenntartható módon támogatjuk a lakossági energiaárakat” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Szigeteléssel, nyílászárócserével és korszerű fűtésrendszerrel a lakástulajdonosok évtizedekre biztosíthatják maguknak a kisebb energiaszámlát” – tette hozzá.

A KSH 2012-es adatai szerint a magyar háztartások átlag 73 ezer forintot költenek rezsire. Ebből a fűtésköltség átlag 42 ezer forintot tesz ki.

A 10 százalékos rezsicsökkentés, amennyiben minden része megvalósul, átlagosan tehát 7 ezer 300 forintot jelent. A szigetelés ugyanakkor havonta 15 ezer forint megtakarítást hoz.

A Tárki adatai szerint 2011-ben a magyar lakosság negyede, 2,5 millió ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt a rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztéssel. A rezsiköltségekbe történő, időszakos állami beavatkozás nem oldja meg, csak elfedi a problémát és időszakos segítséget nyújt a háztartásoknak - véli a szigeteléssel foglalkozó társaság.

Sokkal nagyobb lépést jelentenek a lakosság jelentős részét érintő energiaszegénység megszüntetéséhez azok a hatékonysági befektetések, így a szigetelés, melyekkel nemcsak a hó végi számla, de a valós energiafogyasztás is nagymértékben mérsékelhető. A megfelelő hőszigetelés ugyanis 30-40 százalékkal csökkentheti az energiafogyasztást, a befektetés pedig 2-4 év alatt megtérül.

Az energiaszegénységet bemutató és definiáló, az Energiaklub által készített kutatás szerint a probléma legmarkánsabban a vidéken, családi házban élő, gázfűtést alkalmazó, nyugdíjas lakosokat érinti, amihez az időskori jövedelemcsökkenés nagymértékben hozzájárul.

Az energiahatékonysági fejlesztések egy gázfűtéses családi ház esetén, éves szinten több százezer forint megtakarítást jelentenek - szögezi le a Knauf.