A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2009 III. negyedévével záruló 12 hónapban a GDP 5,9 százalékát érte el. A háztartások nettó finanszírozási képessége az utolsó négy negyedév adatait figyelembe véve a GDP 3,6 százalékát tette ki.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége az utóbbi egy évben a GDP 2,2 százalékát érte el. Összességében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye (azaz a külföld finanszírozási képessége) a Magyar Nemzeti Bank által hétfőn közzétett pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 0,2 százaléka volt a 2009 III. negyedévével záruló elmúlt egy évben.

A 2009 III. negyedévével záruló 12 hónapban az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 5,9 százalékát tette ki (1538 milliárd forint). A III. negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 3,8 százalékát érte el (246 milliárd forint).

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató - 2009 III. negyedévének végén a GDP 78,4 százalékát tette ki (20423 milliárd forint).

2009 III. negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (200 milliárd forint) alapvetően hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével és hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával fedezte, miközben jelentősen nőttek a jegybanknál elhelyezett betétei, a hitelintézeteknek nyújtott hitelei, és csökkentek a hitelintézetek felé fennálló tartozásai.

A helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (60 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik növekedésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (106 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól származó hiteltartozásaik növekedése fedezte.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 III. negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 3,6 százalékát érte el (933 milliárd forint). A III. negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 1,7 százaléka volt (108 milliárd forint).

A pénzügyi eszközök esetében a devizabetétek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben a készpénz, a központi kormányzat értékpapírjai és a tőzsdei részvények számottevően csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése (+60 milliárd forint) és a devizahitelek ennél valamivel nagyobb csökkenése (-72 milliárd forint) volt jellemző. A forint kismértékű árfolyamváltozása nem gyakorolt jelentősebb hatást a pénzügyi eszközök és kötelezettségek értékére a III. negyedévben.