A világ bankjai és más pénzintézetei értékpapírjaik és kintlevőségeik összesen 4,1 billió dolláros értékvesztésére számíthatnak az Egyesült Államokból indult nemzetközi pénzügyi válság miatt, közölte legújabb becslését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kedden kiadott új nemzetközi pénzügyi stabilitási jelentésében. Statisztikáiból az is kitűnik, hogy a magyar helyzet nemzetközi összehasonlításban jó.

A teljes veszteségből a pénzintézetek 2007 és 2010 között 2,7 billió dollárt kénytelenek leírni közvetlen amerikai származású kölcsönök és értékpapírok miatt, becsli az IMF. Januárban 2,2 billió dollárra, tavaly októberben 1,4 billió dollárra becsülték ezt a tételt az IMF elemzői. A pénzügyi válság valószínűleg hosszú és mély lesz, írták kedden. Dicsérték az állami hatóságok intézkedéseit világszerte, de hozzátették, hogy a gazdaságpolitikák a szükséges források méretével küzdenek.

Az IMF szerint az amerikai pénzintézetek 510 milliárd dollárnyi leírást jelentettek tavaly év végéig, és még 550 milliárd veszteség bevallása vár rájuk idén és jövőre. Az euróövezetben a pénzintézetek 154 milliárd dollárnyi leírásról adtak számot év végéig, és még további 750 milliárd leírására kell számítaniuk.

A magyar pénzintézetek helyzete nemzetközi összehasonlításban viszonylag jó, az IMF által kedden összesített adatok szerint. A bankok tőkéjének aránya a mérlegfőösszeghez képest Magyarországon nyolc százalék volt tavaly év végén, ezzel a középmezőnybe került. Csehországban ugyenez a mutató 5,7, Ausztriában 6,2, Franciaországban 5,5, Norvégiában 4,2,  az Egyesült Államokban pedig 9,6 százalék volt.

A nem teljesítő kölcsönök aránya a teljes kihelyezett kölcsönökhöz képest Magyarországon tavaly átlagosan 2,9 százalék volt az IMF kedden megjelent statisztikája szerint. A helyzet romlott a 2007-es 2,5 százalékról, de Csehországban a 2007-es 2,7 százalékról tavaly 3,1 százalékra rosszabbodott, Lengyelországban 5,2 százalékról csak 4,4 százalékra javult az arány. Nyugat-Európából kevés adat van tavalyról, de például Franciaországban és Németországban már 2007-ben is 2,7-2,7 százalékos volt az arány. Az Egyesült Államokban a 2007-es 1,4 százalékról tavaly őszig 2,3 százalékra emelkedett a nem teljesítő adósságok aránya.