A közmunka a jolly joker

Nem csúfította el a sajtóközleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkanélküliségről szóló adataival, hanem kizárólag a foglalkoztatottság február-áprilisi alakulását kommentálta. Utóbbi ugyanis egy év alatt 52 ezer fővel javult, míg előbbi 15 ezerrel romlott.

A „Továbbra is töretlenül emelkedik hazánkban a foglalkoztatottság” című közlemény szerint „az a tény, hogy csaknem két éve kedvezőtlen külpiaci környezetben folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, tendenciának tekinthető”. A tendenciát az elemzők is látják, ám ők az emelkedés okát is beazonosítják. E szerint a foglalkoztatási adatokat alapvetően a közfoglalkoztatás felfutása dinamizálja, s szó sincs arról, hogy a vállalkozások ezerszámra hoznák létre az új munkahelyeket.

Ezzel ért egyet Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója is, aki szerint a foglalkoztatásról szóló pozitív adat nem változtat az összképen: a gazdaság egyik szektorában sem várható számottevő növekedés, a nagy autóipari beruházások generálta bővülés pozitív hatását kioltják a folyamatos leépítések, a kormányzati szektorban pedig továbbra is létszámstop van. Hozzátette, ha nem javul jelentősen a foglalkoztatottság, akkor tartósan fennmarad a gyenge hazai belső fogyasztás, tovább erősítve ezáltal a gazdasági visszaesés esélyét, ami a hazai befektetések kockázatainak növekedését és alulteljesítését eredményezheti.

A foglalkoztatottság csökkenését hozhatja magával a munka törvénykönyve július elsejei életbelépése azzal, hogy jelentősen csökkenhet a kölcsönzött munkavállalók létszáma – véli Köves Balázs, a Trenkwalder Magyarország értékesítési és marketingvezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke. A szakértő szerint, amennyiben a törvény a jelenlegi formájában lép életbe, úgy a vállalatok a munkaerő-kölcsönzés megszüntetése mellett dönthetnek, a kölcsönzött állományt pedig biztosan nem vennék át teljes mértékben. Így véglegesen elveszhet a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30, de akár 60 százaléka is – állítja.

A Trenkwalder és az SZTMSZ a legfőbb problémát a határozott idejű munkaszerződések szabályozásában látja. Míg jelenleg a határozott idejű szerződést tetszőlegesen meg lehet hosszabbítani, illetve újra lehet kötni, addig az új Mt. már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre, munkaszervezési okra történő hivatkozással.

Köves Balázs szerint ez azért probléma, mert sok gyártó, termelő cég a megrendeléseihez igazítja a munkaszerződéseket, melyet a jövőben nem tehetne meg. Így a már betanult munkaerő elveszíti a munkalehetőséget, a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig betanítani őket. De nehezítik az ágazat helyzetét a felmondási idő vagy éppen a csoportos létszámleépítés területén tervezett változások is. Hozzátette, 2008–2012 között 60 százalékkal nőtt a kölcsönzöttek száma.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője azt mondta az MTI-nek, hogy idén nem várható a munkanélküliség csökkenése, így éves átlagban 11 százalék lehet az állástalanok aránya. Kifejtette: hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája emelkedett, mivel a stagnáló munkaerő-kereslet mellett ugyanannyian keresnek munkát, miközben az idősebb korosztályból többen dolgoznak a nyugdíjrendszerben történt átalakítások, a kedvezményes nyugdíjba vonulási formák megszüntetése miatt. Szerinte az év egészében akár csökkenhet is a foglalkoztatottak száma, amelyet a közmunkaprogramok korrigálhatnak.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt emelte ki a statisztikából, hogy az aktívak száma egy év alatt 67 ezerrel bővült, alapvetően a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata miatt. Megjegyezte, ebből az is következhet, hogy a közeljövőben tovább nőhet az aktívak száma. Szerinte a szezonális hatásoknak – például a mezőgazdasági munkáknak – tulajdoníthatóan a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség. A nyári hónapokra 10,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munkanélküliség a tavalyival egyező mértékű, 11 százalékos lehet – véli Adler Judithoz hasonlóan Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A KSH jelentése szerint február-április során 3 millió 811 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 52 ezer fővel, azaz 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 56,1 százalékon áll, ami 1,1 százalékos javulás. A KSH másik jelentése szerint ugyanebben az időszakban a munkanélküliek száma 496 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. Az állástalanok 15 ezer fővel voltak többen, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap volt.

Az új szociális földprogramban háromezer embert kívánnak a közfoglalkoztatáson keresztül munkához juttatni
Kovács Bence 2009.04.27. Digitális Hídvégardó, közmunka zu Romhányi kertészkedés, fűnyírás, gereblyézés, kerti munkák, munkások, dolgozók, fizikai munka, közmunka, közmunkások, vidék, falu,
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.