A trafiktörvény bevezetésével sok olyan cég kerülhet nehéz helyzetbe, ahol eddig az egyéb termékek mellett cigarettát is értékesíthettek, mivel számukra egy kismértékű forgalomkiesés is végzetes lehet. A tervek szerint összesen 5 297 Nemzeti Dohánybolt nyílik, aminek hatása érezhető lesz a cégstatisztikákon is.

A trafiktörvény több ezer kiskereskedelmi céget tehet tönkre. A cigaretta mellett mást is áruló kisboltok jövedelmezősége olyan alacsony, hogy már kismértékű forgalomkiesés miatt is veszteségessé válhatnak. Ezt pedig az alacsony likviditás miatt nem sokáig viselik el a működtető vállalkozások.

A kiskereskedelmi cégek száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, ez a dohányboltok megnyitásának köszönhetően várhatóan idén is így lesz, hiszen ezzel megduplázódik az évente újonnan alapított vállalatok száma az ágazatban. A trafiktörvény kiskereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatása is érezhető lesz már 2013-ban, de igazán nagy cégfluktuációs hullámra 2014-ben számíthatunk majd – mondta Tóth Tamás, a MAKISZ-tag Opten Kft. ügyvezető igazgatója.

Az Opten - CFI az adott időszakban alapított és megszűnt vállalkozások számát viszonyítja az időszak elején rendben működő cégekéhez. E mutató az új trafikcégek alapítása miatt 2013-ban várhatóan duplájára emelkedik. Az előrejelzések szerint a fővárost fogja legkevésbé érinteni a változás – mindössze 17 százalékos CFI-vel.

Viszonylag alacsony értékeket várhatunk Pesten, Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legrosszabb helyzetbe pedig Csongrád, Heves és Veszprém megye kerülhet, ahol a CFI a 35 százalékot is meghaladhatja. A vizsgált ágazatban az induló végrehajtások száma is folyamatosan növekvő tendenciát mutat: a 2010-es 1480-hoz képest idén 2500 darab fölötti új eljárás várható, márpedig a főként a NAV által indított végrehajtás a cégek megszűnésének egyik tipikus előjele.

A pénzügyi adatokat vizsgálva sem túl biztató a kiskereskedelmi cégek helyzete. Bár az ágazati árbevétel valamelyest nőtt 2010-ről 2011-re, a jelenleg rendelkezésre álló beszámolók alapján 2012-ben ez az ellenkező irányba változott. A csökkenő árbevétel ráadásul egy erősen kivéreztetett szektort ért el, hiszen a vállalatok az elmúlt években összességében 2 százalék körüli árbevételhez viszonyított veszteséget könyveltek el, utoljára pedig 2007-ben volt nyereséges.

Az ágazati szintű veszteség 2010 óta folyamatosan meghaladta az 50 milliárd forintot, amit hosszú távon akkor sem bírna el a piac, ha a követelésállomány nem növekedne többmilliárd forinttal évről évre. Ha a kiskereskedelmi vállalatok pénzügyi adatait egyenként vizsgáljuk, akkor látható, hogy a rendben működő (nem áll végelszámolási, felszámolási, csőd vagy kényszertörlési eljárás alatt) cégeknek több mint 40 százaléka veszteséges. E cégek számára egy minimális forgalomcsökkenés is azt eredményezheti, hogy tulajdonosaik kénytelenek lesznek bezárni üzletüket.