A kormánypárti frakcióban már készülnek az adócsomag módosítására, úgy tudjuk, ezek sorában az építmény és telekadóval kapcsolatos minisztériumi terveket is megváltoztatnák a képviselők. Információink szerint a módosítások egyik kezdeményezője Habis László, Eger polgármestere, aki a kereszténydemokraták sorait erősíti a parlamentben.

A benyújtott adócsomag szerint úgy változna az ingatlanokra kivetethető adók szabályozása, hogy a beszedett adót az ingatlan forgalmi értékének 3 százalékában maximalizálnák. A hatályos törvény ennél szűkmarkúbb, abban a korrigált forgalmi érték (vagyis az illetékalap fele) 3,6 százalékáig engedik az adóztatást. De lehetőség van az adókivetésre a hasznos alapterület szerint is: idén legfeljebb 1580 forintot kérhet el az önkormányzat négyzetméterenként (a helyi adókról szóló törvény 1100 forintot rögzít, de a települések évente valorizálhatnak). A megyei jogú városok többsége egyébként általában 450 forintot szed be négyzetméterenként, sok helyen kivételt képeznek a pénzügyi vállalkozásokk, boltoknak, amelyeknek kétszeres, háromszoros adót kell fizetniük.

A kormány által tervezett módosítás után ezek a plafonok megszűnnének, és csak a forgalmi érték 3 százaléka lenne korlátja az adóbevételnek, legyen szó forgalmi érték alapú, vagy hasznos alapterület szerinti adókivetésről. Pont ez okozza a problémát: alig néhány önkormányzat van az országban, amelyik nem a hasznos alapterület szerint állapítja meg az építményadót, nekik jövőre úgy kellene megállapítani a négyzetméterre eső összeget, hogy közben bizonyítaniuk kellene, az még belefér a forgalmi érték 3 százalékába. Arra viszont nincs kapacitásuk, hogy ez utóbbiról pár hónap múlva már rendelkezzenek az adózó részéről elfogadható becsléssel.

Eleve nem könnyű ezt megállapítani olyan építmények esetében, amelyek például húsz éve ugyanannak a tulajdonosnak a birtokában vannak, de a vállalkozási célú építményeknél sem egyszerű az érték megállapítása. Az illetéktörvény is csak akkor ad támpontot, amikor az adott ingatlan megmérettetik a piacon a vevő és az eladó között. Még kormánypárti irányítású városokban is azt tartják, hogy ha már érték szerinti adózást akar a kormány, akkor a forgalmi érték helyett a számított értéket kellene kalkulálni, ami az építmény fekvése, tulajdonságai szerint segít megállapítani az adót. Erre az előző ciklusban egyébként volt kísérlet, de a politikai és jogi akadályokon végül elbukott.

A kormánypárti frakcióban mindezek alapján úgy látják, hozzá kell nyúlni az adócsomaghoz. Az egyik elképzelés szerint benne hagynák a végső változatban a forgalmi érték szerinti 3 százalékot, mint felső határt, ez kerülne a korrigált forgalmi érték plafonját meghatározó rész helyére. Ugyanakkor visszacsempésznék a négyzetméter alapú felső határt, pontosabban a jelenlegi szabályozást tartanák meg. Így minden önkormányzat eldöntheti, hogy a kormány új javaslatát akarja kipróbálni, vagy marad a megszokott módszernél.

A Népszabadságnak nyilatkozó önkormányzati szakértők szerint nem is kérdés, hogy a települések túlnyomó többsége kitart a hasznos alapterület szerinti adókivetés mellett, például azért, mert politikai öngyilkosság lenne most, a válság alatt brutálisan emelni az építményadót. Épp ezért szükségtelennek tartják, hogy az adócsomag egyáltalán felvesse a lehetőséget, mert az feleslegesen felkorbácsolja a közhangulatot.