Orbán Viktor vezetésével háromtagú bizottság alakult a tervezett paksi atomerőmű-bővítés stratégiai döntéseinek előkészítésére – tájékoztatott a kormányszóvivői iroda. A tagok Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési, illetve Matolcsy György nemzetgazdasági tárcavezető.

A bizottság feladatkörét a közlemény nem részletezi, viszont erőteljesen érvel a bővítés szükségessége mellett. Mindazonáltal szakértők szerint eme döntés helyett a kabinet akár egy igent is mondhatott volna a bővítésre. Ezt a közleményből következően – az előzetes várakozásokkal ellentétben – nem tette meg. Szakértők szerint a mostani határozat a végleges döntés alapos előkészítésére utal, mindazonáltal a kabinet időt is nyer általa.

Ennek hátterében valószínűleg a várható hatalmas beruházási költségek és az azzal kapcsolatos tisztázandó pontok állnak: eddig szakértők az ezertől a háromezer milliárd forintig becsülték a várható összeget, aminek leendő forrását az Orbán-kormány mind ez idáig nem tisztázta.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú, ellátásbiztonsági okokból pedig alapvetően szükséges beruházásnak tekinti a kormány a Paksi Atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi blokk(ok) megvalósítását – szögezi le a közlemény.

A két új blokkot 2020 és 2030 között kellene üzembe léptetni annak érdekében, hogy hatékonyan hozzájárulhassanak a nemzetgazdaság fenntartható fejlődéséhez – fogalmaznak. Így további évtizedekre "fenntarthatóvá válik" a magyarországi nukleáris áramtermelés – szögezik le.

Részletes rendszervizsgálataik alapján 2-3 ezer megawatt (MW) lenne beépíthető és kihasználható. Számításaik alapján csak így válna biztosíthatóvá a lehető legalacsonyabb, egyszersmind a világpiaci ármozgásoktól kevéssé függő áramár. Ráadásul, mivel az atomerőmű nem bocsát ki szén-dioxidot, a klímavédelmi követelmények miatt is szükséges a bővítés – közlik.

Az állami tulajdonú MVM Paksi Atomerőmű jelenleg 2 ezer MW kapacitású, és a hazai villamosenergia-fogyasztás mintegy 40 százalékát adja. Ugyanakkor arra, hogy a bővítés körülbelül mennyibe kerülhet majd, azt mely cég milyen forrásból állná – ez esetleg terhelheti-e a költségvetést vagy az államadósságot –, a kormány továbbra sem tér ki.

A bővítést először bejelentő Gyurcsány-kormány még – a tulajdonos Magyar Villamos Művek (MVM) által elvégeztetett tanulmányokra hivatkozva – határozottan úgy érvelt, hogy az MVM a beruházást saját forrásaiból (például az eszközeire felvett hitelből), mindennemű állami hozzájárulás nélkül képes lesz megvalósítani.

Az Orbán-kabinet, fenntartva a bővítési szándékot, tavaly év elején szaktárcája útján már a létesítési pályázatot is beígérte, ez év első felére. A fukusimai atombaleset Magyarországon hivatalosan semmiféle fennakadást nem okozott, bár ismereteink szerint már inkább egy év végi dátummal számolnak. (A balesetet követően a Paksi Atomerőmű – uniós társaihoz hasonlóan – stressztesztet végzett magán.)

A költségekről és azok forrásáról ugyanakkor az Orbán-kabinet továbbra is hallgat. Míg korábban az MVM saját számításai ezermilliárd forint körülre tették a költségeket, a parlament által elfogadott hivatalos energiastratégia háttértanulmánya közel 2 ezer milliárdra tette 2 ezer MW költségét, a környezetvédők becslése pedig 3 ezer milliárd. (Az MVM a különböző előkészítő tanulmányokra 2014-ig több mint 13 milliárd forintot költ.) A főanyag pedig óvatos utalást tett társtulajdonosok bevonásának lehetőségére is (bár az állami többség mindenképp megmaradna).

Úgy tudjuk, a kabinet Horvátországgal és Szlovéniával is tervez együttműködést, melynek keretében az ott működtetett szivattyús erőmű tárolná a paksi egység által éjjel termelt fölös áramot. Hírek szerint a lehetséges gyártók is különböző konkstrukciókat ajánlanak, de környező példák alapján szóba kerülhet lehetséges áramkereskedők tulajdonosi beszállása is.

Arról ugyanakkor, hogy az állami költségvetésre mindebből a jövőben milyen teher hárulhat, továbbra is mély csend honol. (Az előkészítéssel hozható az is kapcsolatba, hogy az állami költségvetés csupán 10 milliárd osztalékot igényelt az MVM tavalyi, közel 60 milliárdos nyereségéből.)

A beruházás előrehaladásának legnagyobb gátja nyilvánvalóan a gazdasági válság, ami a hitelfelvételi lehetőségekre, várható keresletre és a költségvetés helyzetére is kedvezőtlenül hat.

LMP: Simicskáék már több mint félmilliárdot kaptak a bővítés miatt

A Lehet Más a Politika (LMP) közleménye szerint a paksi bővítés "Fideszgazdasági" szempontból valóban kiemelt jelentőségű beruházás, amely kellően nagy és kontrollálható. Simicska Lajos cégei máris több mint félmilliárd forinttal részesedtek az álomprojektből – közölte az ellenzéki párt az MTI-vel.

Az ellenzéki párt úgy látja, hogy az újabb paksi atomerőművi blokkok építése jelenleg nem szükséges, ezzel foglalkozni felesleges, sőt káros.

Szerintük a 3 ezer milliárd forintos bővítés során "közpénzek milliárdjai folyhatnak el Fidesz-közeli cégeknek".

Úgy vélték, eme, a GDP 10 százalékára rúgó beruházásra "az Orbán-kormány által bóvlikötvény kategóriába sodort hazánk soha nem fog hitelt kapni".

Érvelésük szerint a következő tíz évben a bővítés kapcsán a kormány nincs döntéskényszerben. Ezért szerintük meg kellene várni, "mire jut Németország vagy az atomerőművek végleges kivezetése mellett döntő számos más állam".

Úgy vélik, új atomblokkok építése az energiahatékonyság és a megújuló energiák ellen dolgozik.

A megújulók fejlesztésére vagy a hazai foglalkoztatást érdemben növelő energiahatékonysági beruházásokra csak néhány milliárd forintot szán a kormány – tették hozzá.

Az atomenergia költsége egyre nő, míg a megújuló energia költsége rohamosan csökken – vélik.