Az Európai Bizottság mindenesetre javasolja a 2013-as kohéziós támogatások befagyasztásának felfüggesztését – jelentette be szerdán José Manuel Barroso, a bizottság elnöke. Erről a végleges döntést a június 22-i pénzügyminiszterek tanácsa hozza majd meg. A túlzottdeficit-eljárást még nem zárja le Brüsszel. A GDP 0,5 százalékának megfelelő támogatást megkapjuk jövőre, de a bizottság továbbra is óvatos Magyarországgal szemben.

A bejelentéssel együtt az Európai Bizottság elnöke bemutatta a testület 27 tagállamra kiterjedő gazdasági elemzését és ajánlásait. Az ehhez kapcsolódó, hazánkról szóló dokumentum elismeri a konvergenciaprogramban szereplő szerkezeti reformokat, de több kifogása marad. Az EB a többi között kiemeli a kiszámíthatóságot, a kedvező üzleti környezetet, de nem tartják szerencsésnek az új adókat, különösen a tranzakciós adót.

Mint írják, a magyar kormány széles körű szerkezeti reformba fogott, amelynek kulcselemei érintik a munkaerőpiacot és az üzleti környezetet, ugyanakkor a bizottság szerint több területen a politikai válaszok elégtelenek. Itt a bizottság példaként kiemeli az adózást, a nők részvételét a munkaerőpiacon, vagy az aktív munkaerő-piaci politikákat. Egyértelműsítik: az új adók negatív hatással voltak az alacsony keresetűekre, és nem segítették elő a munkahelyteremtést. Az elemzés szerint a magyar gazdaság várhatóan 0,3 százalékkal zsugorodik idén, majd 2013-ra kicsit magához tér.

A munkanélküliség 10,6 százalékra mérséklődik az év végére, és jövőre tovább csökken. Az elemzés kitér arra, hogy Magyarország folyamatos kihívásokkal küzd a foglalkoztatási ráta és az aktivitási ráta terén, javítania kell az aktív munkaerő-piaci politikákat, különösen a társadalmi integráció, az oktatás terén, szélesítenie kell a magas színvonalú, megfizethető gyermekgondozáshoz való hozzáférést, csökkentenie kell az adminisztratív terheket, és javítani az üzleti környezeten, valamit javítania kell a közigazgatás átláthatóságán és minőségén. 

A bizottság elismeri, hogy a 2012-es konvergenciaprogram és a nemzeti reformprogram tartalmaznak olyan jelentős intézkedéseket, amelyek végrehajtása segíthet ezeknek a kihívásoknak a kezelésében. Ugyanakkor a bizottság szerint lehetne lépéseket tenni annak érdekében, hogy a politikák kialakítása koherensebben és hatékonyabban segítsék ezeknek a céloknak az elérését. Magyarul nemcsak tűzoltáskor kéne szerkezeti reformokat bejelenteni és a bizottság által megjelölt társadalompolitikai problémákat kezelni, hanem egy koherens, többéves, fenntartható politika kidolgozásával és végrehajtásával. 

A munkaerőpiac terén az alacsonyan képzett munkaerő iránt növelni kell a keresletet, hiszen ezen a területen az uniós 45,1 százalékhoz képest 25,9 százalék a foglalkoztatási ráta Magyarországon. Különösen fontos feladatként határozza meg a bizottság a romák foglalkoztatottságának növelését. Az uniónak benyújtott romastratégia és az egyéb társadalmi politikák nem illeszkednek megfelelően, ami aláássa a stratégia sikerességét.

A közmunkába fektetett pénz elszippantja a többi aktív munkaerő-piaci politikák elől a forrást – írja a jelentés. A munkaerő megadóztatásában történt változások miatt nőttek az alacsony jövedelműek terhei, míg a megnövekedett adóterhet kompenzáló bonyolult rendszer befolyásolhatja a foglalkoztatottságukat. A kisgyermekes nők munkaerő-piaci részvétele az uniós 65 százalékhoz képest csak 49 százalék, aminek javításában a bizottság szerint a gyermekgondozási létesítmények számának növelése segítene. Ugyanígy probléma az életen át tartó tanulás és a szakképzés. 

Az egyenlőség és a hatékonyság az iskolarendszerben szintén aggodalomra ad okot, különösen a legutóbbi törvénymódosítás kapcsán, amely növeli a korai iskolaelhagyók számát, másrészt a szegregáció miatt – derül ki a jelentésből.

Az oktatási rendszer megváltoztatása tovább mélyítheti a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket. Sem az oktatási kiadások megnyirbálása, sem a kutatás-fejlesztés alacsony prioritása (ezen a területen a magyar kiadások jóval alatta maradnak az uniós átlagnak) nincsenek összhangban a bizottság őszi javaslataival. 

A bizottság elemzése szerint 2011-ben a magyar gazdaság helyzetét rontották a külső tényezők, a belső kereslet visszaesése és a politikai bizonytalanságok is. Figyelmeztetnek, hogy az alacsony hitelezés továbbra is sújtani fogja a gazdaságot, különösen a vállalatokat. A konvergenciaprogramban jelzett új intézkedések továbbra is visszafogják a belső keresletet. 

Várhatóan a legnagyobb negatív hatást az új tranzakciós adó gyakorolja majd – állítja a bizottság elemzésében. Visszafogja a lakossági fogyasztást, és lenyomja a bruttó állóeszköz-felhalmozást. A vállalati szektort tovább sújtják az átalakított biztosítási és energiadíjak, és olyan, 2012-ben bevezetendő intézkedések, mint a távközlési adó, amely jövőre is éreztetni fogja hatását. 

A hitelkínálat hiánya különösen sújtja a vállalkozásokat. A bizottság elismeri, a külföldi bankok „anya-intézményei” is gondokkal küzdenek, de a magyar politikai fejlemények is hozzájárultak a jelenséghez, itt példaként említi az elemzés a végtörlesztést és a bankadót, illetve a mindjárt induló pénzügyi tranzakciós adót.

Az export hozzájárulása a gazdasági növekedéshez továbbra is jelentős lesz, és a 2012-ben megnyíló autógyárak miatt Magyarország új piacokhoz is hozzáférhet. A folyó fizetési mérleg tovább emelkedik, az infláció pedig várhatóan továbbra is meghaladja a jegybank által kitűzött célt. 

A bizottság szerint a konvergenciaprogram és a nemzeti reformprogram elég tartalmi, nagyjából következetes és követi az elfogadott irányelveket. Ugyanakkor különösen a reformprogramban sok a még végre nem hajtott, csak elméleti fázisban lévő intézkedés, amelynek részlezése még várat magára. Bizonyos politikák kérdésében bevonták a helyi hatóságokat, a civil szervezeteket, de az általános reformstratégiáról nem történt konzultáció. 

A gazdasági bizalomról szólva a bizottság idézi a Világbank 2012-es adatait, mely szerint a világ országai közül 122-dik helyen végzünk a befektetők védelme kérdéskörben. A stabilitás, a kiszámíthatóság és az átláthatóság hiánya mind az intézmények, mind a politikák kialakítása szintjén elveszi a befektetők kedvét Magyarországtól. 

Az elemzés elismeri, hogy a szerkezeti reformok költségvetési konszolidációhoz vezetnek 2012-ben. Megjegyzik, hogy több intézkedésben benne van a növekedés beindításának lehetősége, például a közlekedési szektor átalakítása területén. 

Összességében azonban a politikák „koktéljának” regresszív hatása van, és nincs összhangban a bizottság őszi gazdasági előrejelzésében ajánlott növekedésbarát költségvetési konszolidációval. Nagy szükség van az államadósság visszaszorítására is. A különösen 2002 és 2006 között magas költségvetési hiány eredményeként felhalmozódott magas államadósság összetétele és finanszírozása sérülékennyé teszi az országot, tekintve, hogy az államadósság közel fele devizában van, és a csaknem 70 százaléka külföldön lakók kezében van. 

Magyarország gazdasága jelentős külső és belső egyensúlyhiányt hozott létre a 2009-et megelőző években, és most szembesül a folyamatos kiigazítási kényszerrel. Éles kiigazítás ment végbe, de több ponton sérülékeny az ország, az államadósság finanszírozása például sokban függ a nemzetközi hangulattól.

Az ország középtávú növekedési kilátásai legfeljebb mérsékeltek, részben a politikai bizonytalanság, a politikák kiszámíthatatlansága miatt. A lakosság eladósodottsága kiemelkedően magas (a GDP 155 százaléka) a feltörekvő gazdaságok között. Vissza kell szorítani az adósságállományt, és javítani kell az üzleti környezetet. Kiszámítható politikai környezetre van szükség, és jól működő intézményrendszerre. 

Az elemzés kifogásolja, hogy a Költségvetési Tanács feladatköre szűk, és a többéves költségvetési tervezés csak jelzésértékű.