A közlemény szerint a javaslatok segítségével fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség.

A Szövetség az Élő Tiszáért szerint lényeges változást hoz, hogy ezentúl a kistermelők feldolgozott termékei - mint például sajtok, lekvárok, kolbászok - is ott lehetnek a boltokban, az éttermekben, sőt, a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. Sarbu-Simonyi Borbála, a Védegylet agrár programvezetője szerint: a gazdasági és a klímaválság megoldásában is kulcsszerepet játszhat a kisléptékű élelmiszertermelés és a helyi piacok.

Ehhez további jogszabályi módosítások is szükségesek, mint például a piac- és vásártartás szabályainak pontosítása, jövedéki- és adótörvény hozzáigazítása a megváltozott viszonyokhoz. Emellett pedig a közelgő magyar uniós elnökséget is fel kell használni arra, hogy a magyar civil szervezetek véleménye uniós szintre is eljusson. A kisléptékű élelmiszertermelést, értékesítést és feldolgozást segítő céloknak és programoknak, azaz civilek véleményének is be kell épülniük a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013- 2020 közötti stratégiájába - hangsúlyozzák a közleményben.

Csizmadia László, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének szerint a hamarosan megjelenő jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához.

A civilek fontosnak tartják azt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kezdeményezett módosítást is miszerint egy családban elég lesz egy regisztrált kistermelőt névjegyzékbe vetetni.

Kapcsolódó cikkek: Újabb három évet kér Magyarország | Megkapaszkodtak az agrárárak | Tizede elveszett a mezőgazdasági termelésnek | Aki korán vetett ne fizessen! | Megindultak a gazdák milliárdjai