Az atomerőmű beruházási költségei rendkívül magasak, becslések szerint az erőmű kapacitásának megduplázása mintegy 2000 milliárd forintba kerülne, amelynek finanszírozására a magas kockázatok miatt Magyarország a jelenlegi helyzetben hitelezőt sem találna. Azonban ez az összeg sem tekinthető véglegesnek, ahogy azt a nemzetközi példák is mutatják (pl. Finnország, Franciaország), ahol az elsődleges számítások szerinti költségek építkezés közben sokszorosára emelkedtek. A kalkuláció bizonytalanságát tovább növeli, hogy az új blokkok felépítése hosszú ideig tart (átlagosan 6-7 év) és gyakran a tervezetthez képest is elhúzódik, ami szintén hozzájárul a befektetendő összeg növekedéséhez - közölte a Nol-lal a szervezet.

A Force Motrice legújabb tanulmánya szerint, amelynek szerzője a gazdasági minisztérium, energetikát is felügyelő volt államtitkára, Felsmann Balázs, egy új atomerőműből származó áram ára a mostani termelői árnál akár 80 százalékkal magasabb lehet, hiszen az jelentős kockázatot és költségeket jelent a beruházás hitelezői számára. A bizonytalan befektetési költségek miatt a termelt áram ára és ezzel az atomerőmű gazdaságossága is igen bizonytalan.

„További kérdéseket vet fel a radioaktív hulladékok tárolása is, hiszen azok minimum 25000 évig még veszélyesen sugárzóak maradnak, és biztonságos elhelyezésükre Magyarországon nincs megoldás. Egy új atomerőművel az ország energiafüggősége sem csökkenne, mivel hazánk egyedül nem képes atomerőművet sem tervezni, sem építeni, sem üzemeltetni, sem nyersanyaggal ellátni, sem pedig a nukleáris hulladékokat kezelni.” – hangsúlyozta Stoll Barbara, a Greenpeace klíma/energia kampányfelelőse. – „A világ uránkitermelése 2020 második felében eléri csúcspontját és attól kezdve folyamatosan csökken, ami megkérdőjelezi a paksi atomerőmű 2020-2025-re tervezett blokkjainak ellátásbiztonságát.”

Az új beruházás kezdeményezői mégis az ország energiafüggőségének és széndioxid kibocsátásnak csökkenését várják az új blokkoktól, annak ellenére, hogy az atomenergia az egész életciklusára levetítve nem klímasemleges. Az uránbányászat, a reaktorok építése és lebontása, a hulladékkezelés és a fűtőelemek gyártása során használt hagyományos energia miatt nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, ami a globális felmelegedés kiváltó oka.