Leszünk-e tizennyolcadikak, az Európai Unióban akik bevezetik az SPS támogatási rendszert fogalmaztak, szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelelükben - Baromfi Termék Tanács; Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége; Gabonatermesztők Országos Szövetsége; Húsmarhatenyésztők, Marhahústermelők Országos Szövetsége; Juh Terméktanács; Magyar Agrárkamara; Magyar Állattenyésztők Szövetsége; Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége; Magyar Parasztszövetség; Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetsége; Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetsége; Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége; Tej Terméktanács; Vágóállat és Hús Terméktanács; Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács - mezőgazdasági szakmai szervezetek. Az érdekképviseletek, köztestületek és terméktanácsok megbízottai egy keddi szakmai  megbeszélésen arról  állapodtak meg, hogy kérik a kormányt mielőbb rendezze az  agrártermelők jelenleg bizonytalan támogatási formáját.

Akár rendeleti úton is vezessék be jövő év elejétől az SPS-t,  hogy a gazdálkodók biztosan tudhassák mekkora támogatásra  számíthatnak a későbbiekben a mostani uniós költségvetési időszakban.

Az SPS bevezetését lehetővé tévő - tavaly az Országgyűlés által  elfogadott - törvényt Sólyom László köztársasági elnök ugyanis az  Alkotmány Bíróság (AB) elé utalta. Az AB ugyanakkor még nem döntött  az ügyben. Magyarországnak ugyanakkor legkésőbb augusztus 1-ig be  kell jelentenie az uniónak az SPS-rendszerre való áttérést, ha azt  2009. január 1-től alkalmazni kívánja.

Az Országgyűlés által 2008 október 20-án elfogadott, az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működéséről szóló törvény, illetve az azóta megjelent végrehajtási rendeletek megteremtik egy kiszámítható, egyes növény- és állattenyésztési ágazatok speciális helyzetét is figyelembe vevő – fennmaradásukat elősegítő – támogatási rendszer kialakításának a lehetőségét.

2009-ben – nem kis részben az Alkotmánybíróság késlekedése miatt – Magyarország elszalasztotta ezt az esélyét. Ha tovább késlekedünk, 2010 is az elvesztegetett lehetőség éve lesz - állapítják meg az érdekképviseletek.

Az Európai Unió 17 tagállamában már évek óta alkalmazott – és bizonyított – rendszer bevezetése megítélésünk szerint stabilitást és kiszámíthatóságot hozna, hozzájárulhatna nemzetgazdasági szempontból is fontos állattenyésztési és növénytermesztési ágazatok fennmaradásához, leépülésének megfékezéséhez.

Az új támogatási rendszer lényege pont az, hogy a támogatások termeléstől történő leválasztása mellett lehetőséget ad ágazatpolitikai szempontok érvényesítésére is. A SAPS rendszerben a nemzeti forrásból finanszírozott ágazatspecifikus top-up-okat fokozatosan le kell építeni, így leszűkül a differenciálás lehetősége, míg az SPS lehetőséget ad ennek továbbvitelére.

Az új támogatási rendszerben kedvező helyzetbe kerülhetnek azok a földtulajdonosok is, akik bérbe adják földjeiket, hiszen a földhasználó csak akkor juthat támogatáshoz, ha rendelkezik megfelelő nagyságú földterülettel, e nélkül ugyanis nem tudja lehívni a neki járó támogatást, vagyis a földhasználati viszonyok stabilizálásán és a spekuláció visszaszorításán keresztül ez a rendszer szolgálja leginkább a földhasználók és a földjüket saját maguk művelő földtulajdonosok érdekeit is

Ez egy olyan kölcsönös függőséget jelent, ami garantálja a földtulajdonosok jövedelembiztonságát is. A mielőbbi áttérés a fogyasztók érdekeit is szolgálja, hiszen egyrészt így elkerülhető, hogy az állattenyésztés és a kertészet egyes ágazati kilátástalan helyzetbe kerüljenek, (a hazai termékek helyét az import vegye át) másrészt pedig a stabil működési keretek között a termelők is nagyobb biztonsággal tudnak tervezni, beruházni, ezen keresztül a fogyasztók hosszú távú, biztonságos élelmiszer-előállításának a feltételeit megteremteni.
 
Az SPS rendszerben egyszerűbbé válik a támogatások igénylése, csökken az adminisztrációs teher, az eddig elkülönített támogatási jogcímek összevonásra kerülnek, tervezhetővé válnak az évenkénti támogatási összegek, ami növeli a kiszámíthatóságot.

Az SPS olyan lehetőség, ami valós esélyt biztosít a felzárkózásra, egyes ágazatok talpon maradására, hiba lenne még egyszer lemondani erről az esélyről.

Az Országgyűlés által 2008. október 20-án elfogadott, az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működéséről szóló törvény Alkotmánybírósági felülvizsgálata jelenleg is tart. A 9 hónapja húzódó eljárás ellehetetlenítette az SPS 2009. évi bevezetését és az Alkotmánybíróság hallgatása már a rendszer jövő évi bevezetésének a lehetőségeit is veszélyezteti.

Az Európai Unió szabályai szerint az SPS rendszerre történő átállást, az áttérést megelőző év augusztus 1-ig be kell jelenteni a Bizottságnak, így a 2010-es áttérés bejelentésére két hete maradt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.

Ezért az SPS bevezetését közös nyilatkozatban támogató 15 szervezet felszólítja az FVM-et, hogy alkotmánybírósági döntés hiányában is, határidőre jelentse be az új támogatási rendszerre való áttérési szándékot. A későbbi alkotmánybírósági döntés megállapításait is figyelembe véve a miniszter járjon el, hogy szükség esetén akár kormányrendeletben kerüljön sor az SPS 2010. január 1-jei bevezetésére.