Varga Mihály: A szocialisták még hazudni is rosszul tudnak. Ahhoz, hogy a svéd nyugdíjrendszerrel fenyegessék az embereket, ismerni kellene a rendszert

Népszabadság - Kocsis Zoltán

- Miért ilyen "gyenge" a kampány?

- Mert az emberek a nagy kérdésekben azonos véleményen vannak: rossz irányba mennek a dolgok, változás kell. A felmérések szerint 79 százalék mondja ezt. Ez elég egyértelmű. Ebből demokráciában kormányváltás szokott kisülni.

- S miért nem szól a konkrétumokról a Fidesz-kampány, ahogy négy, nyolc, de főleg tizenkét évvel ezelőtt?

- Elég konkrétnak tartom, hogy változást akarnak az emberek.

- 2006-ban konkrétan beszéltek például a 14. havi nyugdíjról. Tudja, az emlékezetes "rosszabbul élünk" kampányban, amikor az országot gyászba borították a plakátokkal, és amit utólag Orbán Viktor is úgy értékelt, hogy "rémtörténet" volt.

- Akkor meg is jártuk ezzel. Pontosan ez volt annak a kampánynak a tanulsága, hogy nem szabad ennyire előre futni egy ellenzéki pártnak sem. Emlékeznek: "nagy a jólét...." Volt, aki már akkor rosszabbul élt, de nyilvánvalóan túlbecsültük ezt a kört. 2006 nagy tapasztalata, hogy nem lehet teljes képpel, teljes körű információkkal rendelkezni arról, hogy mi vár egy következő kormányra.

- A Fidesz-kampány most szándékosan egy unalmas biztonsági játék. Azért félnek előállni számokkal, százalékokkal, hogy a szocialisták nehogy "széttüzeljék" a programot?

- Mindig a helyzete válogatja, hogy mikor mennyire lehet konkrét egy ígéret. A Fidesz 10 + 1 olyan ügyet már meghatározott, ahol lesznek vizsgálatok. De nem igazán értem a türelmetlenséget. Bocsánat, még a választások eredményét sem ismerjük.

- Nem egészen egy éve még arról szólt a Fidesz-kommunikáció, hogy tudjuk mi a helyzet és pontosan tudjuk, mit kell csinálni. Függetlenül a költségvetés helyzetétől.

- 2009 márciusában más volt a világpiaci helyzet és a magyar gazdaság helyzete is. Most 11, 4 százalék a munkanélküliség. Sok olyan ügy van, ahol azonnali döntéseket kell hozni. A kórházak adósságállománya májusra 100 milliárd forint fölé fog kerülni: nyilván egyetlen kormány sem engedheti meg, hogy kórházak csődbe menjenek, és betegek ellátatlanok maradjanak. De ilyen az önkormányzatok területe is; szocialisták kivontak 100 milliárdot a rendszerből. Jól látható, hogy az év második felére tömegesen kerülhetnek csődbe a települések, az önkormányzati kötvénykibocsátásokkal is foglalkozni kell. És nyilván nem gesztus értékű döntéseket vár senki. Például az elég konkrét ígéret a Fidesz részéről, hogy a 40 évet ledolgozott hölgyek elmehetnek nyugdíjba, függetlenül attól, hogy betöltötték-e nyugdíjkorhatárt. Vagy, hogy a sportszakmai szervezetek megkapják a kért 1 milliárd forintot, amit a szocialista-kormány elvett tőlük, szintén konkrét ígéret.

- Ezek fontos, de nem a legfontosabb tételek, nem ezen múlik a gazdaság alakulása, talpra állítása. Megérdemli a választópolgár, hogy a világosan lásson a kampányban, hogy melyik pártról mire számíthat?

- Pontosan ezek a kérdések becsülik alul a választókat. Ők elég pontosan tudják, mire számíthatnak. 1998-2002 között már kormányoztunk, az emberek érzik a különbséget, és nagyrészt ugyanazok alakítják ma is a Fidesz politikáját. Miért kellene sötétben tapogatózni?

Adócsökkentés lesz, de...

- Ahány fideszes megszólal az adócsökkentésről, annyi az ellentmondás. Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere azt mondta nemrég, hogy 2011-től indulhat a három éves radikális adócsökkentés, a mostani év elúszott az adócsökkentés szempontjából. Navracsics Tibor frakcióvezető viszont azt szeretné, ha idén lenne adócsökkentés, s szerinte valamilyen lehet is. Kövér Lászlónak pedig az a véleménye, hogy teljesen lenullázódott a következő kormány mozgástere a büdzsé óriási hiánya miatt. Vagyis: a választás után lesz"azonnali", "radikális" adócsökkentés?

Varga Mihály egyelőre képviselő akar lenni
Népszabadság - Kocsis Zoltán - Nem tartanak szét ezek a nyilatkozatok. Ahogy közeledünk a választások felé, egyre több adat kerül nyilvánosságra az államháztartás helyzetéről. Három tekintélyes külső szervezet - ÁSZ, Költségvetési Tanács, MNB - véleménye szerint közel sem olyan rózsás a helyzet, mint a kormány szerint. Másrészt egy közös nevező van a fideszes politikusok nyilatkozataiban: az irány az adócsökkentés.

- Azonnal a választások után, még 2010-ben, vagy csak 2011-től? Sőt, Orbán Viktor a vállalkozók számára négyéves, a lakosságot érintő adócsökkentésnél pedig hatéves távlatot jelölt meg.

- Az időtényező az átadás-átvételtől függ. Mit veszünk át, s milyen információk kerülnek nyilvánosságra. Ha beköltözik valaki egy lakásba; lehet, hogy előzetesen megnézte, de később derül ki, hogy ereszt az egyik cső, a villanyvezeték el van korrodálódva, a járólap mozog az egyik sarokban...

- Ha a Fidesz úgy érzi, hogy vannak csontvázak a szekrényben, miért nem éltek a lehetőséggel, hogy a Pénzügyminisztérium meghívásának eleget tegyenek? Oszkó Péter lehetővé tette, hogy a parlamenti pártok a PM-ben tájékozódjanak, ahol minden adatot rendelkezésre bocsátanak.

- Mit néztünk volna meg a Pénzügyminisztériumban? Hogy jó-e a kávé? Hogy mozog-e a szék lába? 2006-ban is a parlamenti költségvetési bizottság elnöke voltam, akkor is kértem adatokat, akkor sem kaptam. Erre persze lehet azt mondani, hogy Oszkó Péter más, mint Veres János. Valóban, sokkal korrektebb a viszony a mostani pénzügyminiszterrel. Egyáltalán, van viszony. De az emberben alapvetően a 2006-os emlékei motoszkálnak. Ugyanaz a kör áll Oszkó Péter mögött is, mint Veres János mögött állt. Miért ne lenne érdekük, hogy most is csak részinformációkat kapjon a Fidesz? Bizalmatlanok vagyunk. Szerintem azok mögött a makroszámok mögött, amit a pénzügyi tárca is publikál, nem látják a valóságot: a munkanélküliségi adatokat, a felszámolási és csődeljárások nagy számát, hogy az építőiparban a körbetartozások miatt milyen súlyos helyzet alakult ki. Egyetlen dolognak akartak megfelelni, az IMF-szerződésnek. Ezt kétségkívül teljesítették, de hogy ennek milyen gazdasági következményei vannak, arról egy szót sem szólnak.

- Ha Önök rendszeresen konzultálnak az IMF-fel, akkor a Valutaalaptól a Fidesz is értesülhet a pontos makroszámokról, a gazdaság állapotáról.

- Az, hogy rendszeresen, túlzás, és tárgyalások sincsenek, csak ismertetjük az álláspontjainkat. Az IMF soha nem tárgyal ellenzéki pártokkal. Továbbá, az IMF a kormánytól kapja az adatokat.

- És a kormány megtévesztené az IMF-képviselőket is?

- Ilyen már sokszor előfordult a világon. A szocialista kormány nemcsak az IMF-et, de 2006-ban az egész országot és az Európai Uniót is megtévesztette. Választás előtt nagy volt a jólét, választás után nagy volt a baj. Vannak rossz tapasztalatok.

- Az IMF véleménye a gazdaság állapotáról nem nyom annyit a latba, mint az ÁSZ, az MNB, vagy a Költségvetési Tanács véleménye? Ezek a szervezetek is a kormánytól kapják az adatokat.

- Mindenkire odafigyelünk. Az ÁSZ például az önkormányzatoktól is kap adatokat, így a véleményük mélysége, megbízhatósága is nagyobb lehet, de a PSZÁF-nál is szélesebb a kör. A gazdasági tényfeltárásnál mi is széles körre, külső szakértőkre, független elemzőkre, banki elemzők véleményére támaszkodunk.

- Tehát azt mondja, hogy a Fidesznek nincs pontos képe az ország pénzügyi-gazdasági helyzetéről, tíz nappal a választások előtt?

- Tartok tőle, hogy nincs. Van képünk, irányokat látunk, de pontos képpel egyetlen ellenzéki párt sem rendelkezik.

Magyarország nem az EU-val versenyez

- Milyen szakmai műhelymunka folyik a Fideszen belül, ha ennyire nem ismerik a bázisszámokat?

- Az alapvető számokat - államadósság, munkanélküliségi ráta, felszámolási eljárások -, a trendeket ismerjük. Amiről beszélek, az az, hogy a kormány nem reális képet mutat nekünk. Vannak olyan ppp-szerződések, privatizációs szerződések, kifizetési kötelezettségek, amivel nem vagyunk tisztában. Mondok egy példát; tegnapelőtt olvastam az újságban, hogy 10 milliárd fölötti kifizetetlen számlák vannak a minisztériumokban. Milyen érdekes, hogy erről eddig semmit sem hallottunk. Mint ahogy a szén-dioxid kvóták értékesítéséről sem.

- Az államkincstár rendszeresen közzéteszi a tárcák adósságára vonatkozó információkat. A választások után mikorra tudja majd a Fidesz - győzelem esetén -, kialakítani azt a programot, mely már ténylegesen tartalmazza a konkrét intézkedéseket is?

- Erre nem tudok válaszolni. Azt tudtam vállalni, hogy a gazdasági tényfeltáró bizottság munkájára augusztus végén pontot kell tenni.

- Akkor a választások és augusztus között a kormány nem végez érdemi munkát? Mert vár a jelentésre?

- Erről szó sincs.

- A javaslatokat az adómódosításokról az őszi parlamenti ülésszakra lehet bevinni. A 45 napos átfutási idő miatt november lesz, mire az új adószabályok hatályba léphetnének.

- Nyilván a kormányzati munka nem állhat le, amíg az alapos tényfeltárás történik. Nyugtával dicsérjük a napot. A Fidesz-kormány mindig is aktívan és gyorsan hozott döntéseket. A kormányváltás után azonnali intézkedések is lesznek.

- Milyen azonnali intézkedések? A"tűzvédelmi" szabályok megszüntetése, amiről Kósa Lajos beszélt?

- Említettem már, hogy 40 év munkaviszony után a hölgyek nyugdíjba vonulhatnak, de az átadás-átvétel után látunk pontosan. Ha a probléma szélesebb az elmaradt adóbevételek, a MÁV, BKV finanszírozása, a konszolidációk miatt, ha a mostani kormány előrehoz kifizetéseket, viszont elhalaszt olyan kiadásokat, melyeket az első félévben kellene kifizetni, akkor elég kaotikus helyzet alakulhat ki.

- Még egyszer. milyen azonnali intézkedések várhatók?

- Adócsökkentés lesz, munkahelyteremtő programok, gazdaságfejlesztési programok.

- Adócsökkentés, még idén?

- Nagyon bízom benne, hogy az államháztartás helyzete lehetővé teszi, idén is legyen adócsökkentés.

- Melyik tétel a legsürgetőbb?

- A munkahelyteremtéshez kapcsolódó adóegyszerűsítéseket kell vizsgálni.

- De az ilyen átfogó intézkedés időt igényel.

- Azzal a gyakorlattal szakítani szeretnénk, hogy év közben többször is módosulnak az adótörvények. Rendszerszintű változtatásra van szükség. Ma illuzórikus kép él az emberekben. Bajnai Gordon szokta mondani, hogy a szakadék széléről hozták vissza az országot, de úgy látom, hogy az ország még mindig a szakadék szélén van. Magyarország még nincs túl a válságon.

- Belefér az első körbe az áfacsökkentés? A Fidesz azt ígérte, a távhő és az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkenti.

- Az alapvető élelmiszerek körét szeretnénk meghatározni, s kedvezményes, 5 százalékos áfakörbe sorolni, valamint a távhőt is.

- Orbán Viktor négy éves ütemezésről beszélt vállalkozásokat, hatról a lakosságot illetően és arról, hogy el kell érni a régiós szintet.

- Magyarország nem az EU-val versenyez, hanem a régiós országokkal. Kedvenc példám, hogy amikor a szocialista kormány azt mondja, hogy az államháztartási hiány sem olyan rossz és a munkanélküliségi adat sem olyan vészes, mert az uniós átlagot hozzuk, ez így is van. De nekünk Csehország, Románia, Szlovákia a versenytársunk. És velük kell felvenni adórendszerben is a versenyt. Foglalkoztatásban a cseh szintet szeretnénk elérni, ez 4, 85 millió munkavállalót jelent. Most éppen egymillióval kevesebben dolgoznak Magyarországon, ezért céloztuk meg 10 év alatt az egymillió munkahely megteremtését.

- A foglalkoztatás terheit csökkentik?

- Azokat a terheket, amelyek a közép- és kisvállalkozói szektort gátolják abban, hogy több munkahelyet hozzanak létre.

- 10 százalékos tb-járulék-csökkentés lesz?

- Konkrét számot nem tudok mondani, de az irány a terhek csökkentése lesz.

- A Bajnai-kormány 5 százalékos járulék-csökkentésére a Fidesz azt mondta, kevés.

- S nem igazunk lett? 11, 4 százalékos a munkanélküliség! Ez az 5 százalék kevés. A Bajnai-kormánnyal az a baj, hogy azt hiszi, ha egy tételt megold, a teljes problémát kezeli. Valójában a járulék-csökkentés lehetőségét is korlátozták; csak a minimálbér kétszeresénél tették lehetővé, másrészt, az úgynevezett rehabilitációs szabállyal lehetetlenné tették a munkaerő felvételt. Most a vállalkozók extra büntető-járulékot fizetnek.

- A rehabilitációs szabály eltörlésére készülnek?

- Mindenképpen felülvizsgáljuk a rehabilitációs szabályozást. Ez egy előkészítetlen jogszabály. De az is nonszensz, amikor a munkaügyi felügyelőség helikopterrel köröz a szőlőszedő munkások fölött. Át kell fésülni a jogszabály-dzsungelt is; 39 olyan hatóság van, melyek vállalkozók működését ellenőrzik, és vállalkozói engedélyeket adnak ki. A Hankook ezer fő foglalkoztatására 12 milliárd forintot kapott. Osszuk el, egy fő foglalkoztatása 12 millió forintba került a büdzsének, az adófizetőknek. Mikor kapnak ennyit a hazai vállalkozók?

- A Demokrata című lapnak azt nyilatkozta, hogy a társasági adót csökkenti a Fidesz-kormány, az iparűzési adó-kedvezményeket pedig szélesítik.

- Így van. Ezt meg kell lépni.

Közműszerződések, gázár

- Pénzügyminiszter lesz, vagy miniszterelnök-helyettes, ha nyernek a választáson?

- Most abban bízom, hogy parlamenti képviselő leszek. Orbán Viktort tudom idézni: a Fideszben feladatot osztanak, nem pozíciókat.

- De azt már lehet tudni, hogy Martonyi János külügyminiszter lesz.

- Ez kivétel. A Fidesz a külkapcsolatokban zökkenőmentes átállást akar. Ez fontos volt.

- És a gazdaság? A legfontosabb az ország gazdasági talpra állítása Orbán Viktor szerint.

- Ezért is ment el a VOSZ fórumára, és tett vállalásokat a Fidesz elnöke.

- Ez már a nemzeti konzultáció része?

- A nemzeti konzultáció folyamatos. Vannak aktívabb és passzívabb időszakok.

- A választások után, ha győz a Fidesz, minden fontos kormánydöntés előtt nemzeti konzultációt tart - ez Orbán Viktor terve. Milyen kérdésekről és milyen formában terveznek konzultálni a nemzettel?

- A választások előtt vagyunk, korai a kérdés szerintem.

- Szijjártó Péter azt nyilatkozta, hogy a külföldi közműcégekkel kötött szerződések felülvizsgálatáról lesz nemzeti konzultáció. Orbán Viktor is elmondta az EU-nagyköveteknek, hogy minden egyes közműszerződést megvizsgál a Fidesz, mert a rezsi 80-90 százalékát viszi el a fizetéseknek.

- Azokat bizony meg kell vizsgálni. Felháborítónak tartom a nagy rezsiköltségeket magam is. A gázszámlák néha elképesztő megnevezésű és szerintem időnként indokolatlan költségeket is tartalmaznak. Ha valaki megnézi a gázszámláját, jól láthatja, hogy az alapösszegen túl, olyan díjakat számolnak el, mely valószínűleg indokolatlan. Nyilván az energia-hivatalnak, a fogyasztóvédelemnek is dolga lesz, hogy ezeket a költségeket reális szinten tartsa.

- A "megfelelő szint" a világpiaci áraknak megfelelő szint?

- Ez nehéz kérdés, mert gáz-ügyben nincs egyféle világpiaci ár. Magyarország viszont keveset tett az elmúlt évek során azért, hogy energiafüggősége csökkenjen. Nekünk az is a dolgunk lesz, hogy más energia stratégia alakuljon ki.

- Tehát a Fidesznek kevésbé van azzal problémája, hogy magasak a világpiaci árak, inkább azzal, hogy trükköznek a szolgáltatók?

- A példa ragadós, sajnos. A kormány trükközött, ezért trükköznek a szolgáltatók is. Azoknál a cégeknél, amelyek kvázi monopol-helyzeten vannak, a trükközés megjelent. Az a minimum, hogy ezeket a szerződéseket felül kell vizsgálni, tételesen.

- Arra lehet számítani, hogy ha a Fidesz-kormány nem talál hangot a szolgáltatókkal, akkor felbontja a szerződést? A Fidesz elnöke Pécset szokta emlegetni.

- Mindig is annak voltam a híve, hogy tárgyalásokkal, a törvényeket betartva kell megállapodásokat kötni. A pécsi helyzetnek volt előzménye, már Toller László és Tasnádi Péter is kérte, hogy tárgyaljanak, és erre nem érkezett semmilyen érdemi reakció. Nyilván elszakadt a cérna... Eddig négy per indult, az egyetlen lezárt perben azt mondták ki, hogy az önkormányzat jogszerűen mondta fel a szerződést.

- Tehát: Orbán Viktor a pécsi receptet ajánlotta.

- Indokolatlan és tűrhetetlen, ha a lakosság, a fogyasztók úgy érzik, hogy ki vannak szolgáltatva.

- Ha a közműcégek ügyét nemzeti konzultációra bocsátják, a nép nyilván azt mondja, fel kell bontani a szerződéseket, mert magas a rezsi. Akkor "a nép szava Isten szava"?

- 1995-ben, amikor Suchmann Tamás, illetve az MSZP értékesítette az akkori energia-szolgáltatókat, nem kérdezték meg az embereket. S akkor a Fidesz hiába mondta el számtalanszor, hogy Németországban és Franciaországban is közösségi, állami, tartományi tulajdonban vannak a nagy energiaszolgáltatók. Most az a minimum, hogy a kormányváltás után, ha a kormánynak más elképzelése van, mint a multiknak, akkor lesz nemzeti konzultáció erről.

- Elképzelhető a szerződésbontás?

- Ha a szerződés jogszabálysértő volt, vagy nem tartották be, a szerződésbontás kötelességünk is.

- Ha jön a Fidesz-kormány lesz gázáremelés, vagy nem engedik?

- Azt, hogy a gáz ára hogyan alakul földi halandó számára átláthatatlan képlet alakítja. A mostani helyzetben a 10 százalékos emelés indokolatlan. Vagy rossz szerződéseket kötött a kormány korábban - és ezeket mi nem ismerjük -, vagy pedig olyan költségeket számolnak el megint az emberek zsebére, ami elfogadhatatlan. Azt azért cinikusnak tartjuk, hogy most az az MSZP is támadja a döntést, amely nem emelte fel korábban a szavát hasonló indokolatlan áremelések ellen.

- Lassan mondják-e, hogy mindenki megértse, "nem lesz gázáremelés"?

- Nyilván a Fidesz sem tudja a piaci viszonyokat megváltoztatni. De lehet és kell is olyan gázár-szabályozást kialakítani, mely az indokolatlan terheket nem rakja a családok vállára.

- Ez jelentheti a képlet megváltoztatását? Illetve hogy a hatóság, az energia-hivatal helyett más intézményt hoznak létre?

- Ez egy gyenge kormány, legitimációs problémákkal küzd, csak májusig tervez. Más magatartás kell, olyan, amely máshogy áll a monopolhelyzetben lévő szolgáltatókhoz. Bocsánat, a Fidesz volt 98-ban az első kormány, amelyik azt mondta, hogy mégiscsak tűrhetetlen, hogy autópálya építésben nincs magyar fővállalkozó cég! Más lesz a hozzáállás, egy erős kormányzat jelenik meg a szabályozási területen. A következő kormány be fogja vasalni azokat a pontokat, melyek ma is benne vannak a jogszabályokban, de ez a kormány erre nem figyelt.

- Egy liberalizált piacon a képlet határozza meg az áremelés mértékét. Ehhez adatokat a szolgáltatók adnak, az energia-hivatal pedig ellenőrzi, s végül kihirdeti.

- Rossz véleményem van az energia-hivatalról. Az elmúlt évben úgy működött, mint az energia-cégek lobbistája.

- Tehát az energia-hivatal szerkezetén változtatnának?

- Így van.

- Ez érinti Matos Zoltán elnök személyét is?

- Személyi kérdésekről majd a választás után.

- Az Amerikai Kereskedelmi Kamara konferenciáján elhangzott, hogy létre kellene hozni egy közműtanácsot.

- Meg kell fontolni.

- A Fidesz-ciklus idején a gyógyszer-áraknál infláció követő emelés volt csak. Elképzelhető, hogy a gázpiacon, illetve általában a közszolgáltatásoknál is így szabályozna a Fidesz-kormány?

- Alapvetően, amire az államnak hatása van árképzésben, ott az infláció feletti növekedés nehezen elfogadható.

Nyugdíj

- A Nemzeti ügyek politikája címet viselő Fidesz-programban mindösszesen fél oldal foglalkozik a nyugdíj-rendszerrel, s csak általánosság olvasható.

- Ha Bajnai Gordon nyilatkozatából indulunk ki, akkor azt hihetjük, hogy a szocialisták 40 évre megoldották ezt a problémát. Valószínű, a miniszterelnök az igazságot nem minden részletében bontotta ki. Vészes demográfiai tendenciák vannak. A demográfiai okok miatt az a felosztó-kirovó rendszer, ami ma működik, önmagában nem teszi lehetővé, hogy fedezze a kifizetéseket. A Fidesz garantálja a nyugdíjak reálértékét. A Kéri-est után ezért Orbán Viktort még majdnem megkövezték, de látható, hogy ez egy korrekt ígéret volt. Garantáljuk, hogy az állami nyugdíjrendszert nem hagyjuk privatizálni. Volt erre szándék, csak fel kell lapozni a nyugdíj-kerekasztal jegyzőkönyvét.

- Most vegyes a nyugdíjrendszerünk; az állami mellett vannak a magánnyugdíj-pénztárak és a harmadik láb, az önkéntesek. Ezen a rendszeren a Fidesz fog változtatni?

- Felülvizsgálatra biztos, hogy szükség van. Több mint 70 ezren léptek vissza a kötelező magánnyugdíj pénztárból az állami rendszerbe! Az emberek, azok akik érzik már, hogy hamarosan nyugdíjba mennek, a lábukkal szavaztak.

- Már a '97-es reform elindulásakor jelezték az embereknek, hogy bizonyos korosztály fölött nem tanácsos átlépni a magánnyugdíj pénztárakba.

- Ez nem igaz. A szocialistáknak tíz évük volt arra, hogy figyelmeztessék a rossz döntést hozókat, vagy jogszabályt módosítsanak. Nem tették meg. Sem Kiss Péter, sem Korózs Lajos nem beszélt erről. Felül kell vizsgálni, hogy a mostani állami, illetve kötelező, önkéntes rendszer működőképes lesz-e hosszútávon. Nekem az a meggyőződésem, hogy ezzel a demográfia tendenciával a rendszer nem lesz fenntartható.

- Az állami felosztó-kirovó rendszeren változtatni kell?

- Alapvetően nem. Azt kell lehetővé tenni, hogy szorosabb összefüggés legyen a ledolgozott időszak a kapott jövedelem és a majdan megkapott járadék között.

- Egyéni számlás rendszer? A Fidesz szövetségese, a KDNP-programjában ez szerepel. A nyugdíjbiztosító volt főigazgatója, Mészáros József pedig az mondta: egyáltalán nem ördögtől való a svéd modell, akármilyen nagy volt a felzúdulás körülötte.

- A szocialisták még hazudni is rosszul tudnak. Ahhoz, hogy a svéd nyugdíjrendszerrel fenyegessék az embereket, ismerni kellene a rendszert. Svédországban 61 év az öregségi nyugdíjkorhatár. Nálunk most emelte az MSZP 62-ről 65 évre. Svédországban az átlagnyugdíj összege 13 ezer svéd korona, azaz 325 ezer forint havonta, nálunk ez a KSH szerint 80 ezer forint. Svédországban, ha valaki sokat volt munka nélkül, vagy alacsony volt a jövedelme, akkor garantált nyugdíjat kap, 7 ezer svéd koronát, ez 180 ezer forint. Kérdezem én, ha ezt mondtam volna - de nem ezt mondtam - ki az a magyar nyugdíjas, aki ne cserélne egy svéd nyugdíjassal.

- Ön egyáltalán nem beszélt a svéd modellről a Figyelő munkatársának?

- Az egy hosszú beszélgetés volt, és sajnos összekeveredett az interjú egy konferencián elhangzottakkal.

- Az egyéni számlás rendszer nem lenne jó ötlet?

- Annak, hogy a kötelező magánnyugdíj pénztárba olyanok is átléptek, akiknek ez nem érte meg, annak az egyik oka éppen az volt, hogy ott egyéni számlás rendszer működik, mely örökölhető, s mely rögzíti, kinek mennyi a befizetése.

- Újabb korosztálynak megnyitnák a visszalépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe?

- Ez az átadás-átvétel utáni lépés lehet, ha indokolt. Korai még erről beszélni.

- Lehetőleg minél több pénzt visszacsatornáznának az állami nyugdíjrendszerbe a magánnyugdíj pénztáraktól?

- Nem. A cél az, hogy mindenkinek biztos, nyugodt, méltó öregkort tudjunk biztosítani.

- Tehát megmaradna a mostani többpilléres nyugdíj-rendszer?

- Ha úgy értékeljük, hogy a legideálisabb a mostani vegyes rendszer, akkor marad. De ha úgy gondoljuk - s ezt nyilván csak komoly szakértői anyagok alapján lehet megtenni-, hogy jobb egy tisztán állami rendszer, az lesz. Erre a kérdésre ma nem lehet válaszolni.

- Apropó furcsa nyilatkozatok! Mit tud Mádi Lászlóról? Őt szigorúan büntette a párt egy elszólása miatt.

- Dolgozik, a főiskolán tanít. Volt egy szerencsétlen nyilatkozata az ingatlanadó bevezetéséről, mely szembe ment a Fidesz hivatalos álláspontjával. Ráadásul ez választási kampány időszakában nem helyes. A Fidesz vezetősége hozott erről egy döntést, nem kívánja indítani, mint képviselő-jelöltet. Ennyi. Az én esetemben viszont olyannal akarták megvádolni a Fidesz - a 70 éves nyugdíjkorhatár bevezetésével -, amit soha nem mondtunk.

"Kiegyeznék az 5 százalékos hiánnyal"

- A fideszes nyilatkozatok szerint nem lesz tartható a 3,8 százalékos hiány - 2010-ben a deficitet 4,5 - 6,5 százalék között kell tartani. Ez 300 milliárdos mínuszt jelent.

- Az ország rendkívüli módon sérülékeny. Amikor azt mondtuk, hogy az államháztartás hiánya 7, vagy 7,5 százalékos lehet, akkor nem arról beszéltünk, hogy milyen Fidesz intézkedések miatt lesz ez magasabb. Arról beszéltünk, hogy olyan rejtett tételek vannak a költségvetésben, amelyek hatni fognak; állami cégek adóssága, BKV, MÁV konszolidálása, a tervezettnél kisebb adóbevételek, a kórházak adóssága, melyet rendezni kell. Ez a hét százalék nem a Fidesz programja. De a Fidesz mindent megtesz azért, épp a sérülékenység miatt, hogy Magyarország a lehető legkisebb költségvetési hiánnyal működjön, ne vonjunk el forrásokat a piacról, ne legyen kiszorító hatás.

- Matolcsy György szerint 6,5 százalék a plafon.

- Nem zárom ki, hogy egy kormányváltás következtében akár a gazdaságban is olyan hangulati váltás következhet be, melynek a pozitívumát a második félévben már érezni lehet. 1945-ben, amikor véget ért a második világháború, az emberekben olyan lelki energiák szabadultak fel, melyek lehetővé tették, hogy 2-3 év alatt újjáépítsék az országot. Nem tartom kizártnak, hogy az ország most is olyan fordulatra vár, amelynek komoly gazdasági hatása lehet.

- Oszkó Péter szerint ahhoz, hogy például 5 százalékosra lehessen emelni a hiányt, és azt elfogadja az IMF is, a következő kormánynak egy önkormányzati reformot kellene vállalnia és az egészségügy finanszírozásának stabillá tételét. Kész erre a Fidesz?

- Akkor Oszkó Péter a saját időszakáról is kritikát mond ezzel. Mert a PM és az MNB kötötte meg az IMF-fel a hitelszerződést és úgy, hogy semmiféle strukturális reformot sem hoztak.

- A hitelt még a Gyurcsány-kormány vette fel. Az 5 százalékos deficit közel jár ahhoz, amit a Fidesz még teljesíthetőnek tart?

- Szerintem a tényleges hiány összege, ha nem történik semmilyen kormányzati intézkedés, e fölött lesz. Ha képbe kerülünk, és döntéseket tudunk hozni, van remény arra, hogy a hiány mértékét elfogadható szinten tartsuk.

- Ami 5 százalék közelében is lehet?

- Kiegyeznék vele.

- A Fidesz kategorikusan elutasít minden "megszorítást". Mégis hol takarítanának meg 300 milliárdot? A bürokrácia-csökkentés, intézményösszevonás kevés ehhez.

- Több száz milliárdos megtakarítási lehetőséget látok már az első évben is. Egy hiteles, nagyobb legitimációval bíró kormány a piacokon kisebb kamat-felárral tud hitelt felvenni. Ez a tétel önmagában elérhet 300-400 millárd forintot is évente, a korrupción a Transparency International szerint is legalább 150-200 milliárdot lehet megtakarítani, a bürokrácia-ellenes intézkedésekkel, intézményösszevonásokkal legalább 100 milliárdot tudunk nyerni a büdzsének. Nehéz számot mondani a végkielégítések miatt is.

- Vagyis lennének elbocsátások.

- Nem feltétlenül. Ma a felesleges hivatali munkaerőt olyan területre lehet átcsoportosítani, ahol létszámhiány van, például az adóigazgatás terén, de ilyennek lehet tekinteni a közbiztonság területét is. A felmérések szerint a magyar államapparátus nem olyan nagy, csak ahhoz képest, ahányan a magánszektorban dolgoznak. Ha a foglalkoztatotti létszámot növelni tudjuk, mindjárt finanszírozhatóbb lesz az államapparátus is, az egészség, az oktatás, a közbiztonság, a nyugdíjkassza, a honvédelem.

IMF-hitelt? Semennyit!

- Mennyi IMF-hitelt szeretne a Fidesz-kormány felvenni?

- Alapvetően semennyit sem.

- Készenléti hitelt sem? Szapáry György szerint, aki Orbán Viktor főtanácsadónak kért felt, és aki hosszú éveken át dolgozott az IMF-nél év elején azt tanácsolta, hogy készenléti hitelszerződést mindenképpen kellene kötnie egy Fidesz-kormánynak.

- Meglátjuk. De csak ismételni tudom, az átadás-átvétel után.