- Demján Sándor a gazdasági csúcson azt mondta, megmenekültünk a csődtől, és ezt ott senki sem cáfolta. Magyarország csődközelben volt?

- Magyarország pénzügyi helyzete és gazdasági állapota nem volt csődközeli, az állam jövő évben lejáró összes devizaadóssága nem éri el a hárommilliárd eurót. Ez nem jelentős összeg. Volt viszont egy példátlanul extrém helyzet, amikor a bizalom olyan mértékben elfogyott a pénzvilágban, hogy már a bankok sem egymásnak, sem államoknak nem voltak hajlandóak kölcsönt adni. Eközben a pénzügyi spekulánsok miatt, akik kifejezetten rájátszottak arra, hogy – alaptalanul, de – párhuzamot vonjanak Izland és Magyarország helyzete között, előállhatott volna, hogy néhány hónapon belül a hitelek elapadása miatt a magyar kormány nem képes az államadósságot megújítani, nem kap kölcsönt. Ezért kellett gyorsan lépni.

- Az IMF dobta a mentőövet?

- A Valutaalap és az Európai Bizottság képes volt elvonatkoztatni a pánikhangulattól, mert elfogadta, hogy Magyarországnak erős és jó irányba mutató gazdaságpolitikai tervei vannak. Ezért biztosították a készenléti hitelkeretet, ami minden spekulánsnak azt üzente, alapvetően jó irányba haladunk, a gazdaságpolitika finanszírozható. Sikerült gátat építeni, és megállítani a felénk tartó óriási hullámot.

- Ha nem kapjuk meg a pénzt, most államcsőd lenne?

- Ha hónapokig fennmarad a pánikhelyzet, amit az Izlanddal való alaptalan összehasonlítás keltett, akkor előállhatott volna, hogy Magyarország nem tudja adósságait megújítani.

- Azaz államcsőd lenne.

- Az államcsőd az egyik veszély, amit elkerültünk, de ennél közelebbi kockázat volt a forint drasztikus leértékelődése. Ezeket kellett elhárítani.

- Amíg le nem hívta Magyarország a hitelkeret első részletét, a kormány azt kommunikálta, hogy a pénzre tulajdonképpen nincs is szüksége, csak bizalomerősítésre kell. Azóta teljes természetességgel beszélnek arról, hogy pontosan mire is fogjuk használni.

- A nemzetközi piacokon még mindig fennáll a bizalmatlanság, csak nagyon nehezen és drágán lehet hitelhez jutni, ráadásul az állampapírjaink sem népszerűek. Az IMF hitel jóval olcsóbb, mintha a még mindig zavarodott piacokon próbálnánk kölcsönt felvenni. Ráadásul a hitelkeret révén egy elég érthető üzenetet küldünk a londoni és New York-i brókereknek, alapoknak, miszerint nem függünk tőlük, már nem tudják szabadon befolyásolni a forint és a magyar államadósság árfolyamát.

- Direkt ködösítenek a hitelkeret körül? Elég nehezen hihető, hogy Magyarország ír egy szándéklevelet, abban megfogalmaz vállalásokat, majd erre az IMF rábólint, és utalja a pénzt. Ilyen jól tudnak a Valutaalap fejével gondolkozni?

- Nem mi ködösítünk, hanem azok a politikusok, akik az IMF elnökének sem hiszik el, hogy minden dokumentumot bemutattunk. Folyik a szokásos manipuláció. Bármennyire is hitetlenkedtek egyesek a parlamentben, valóban a szóban forgó szándéklevél az alapja a hitelkeretnek. De a látszólag egyszerű levél elkészítését megelőzően három hétig itt tárgyalt a Valutaalap szakértői delegációja. Ez alatt felmérték, aktualizálták, elemezték a helyzetet, áttekintették a kormány gazdaságpolitikáját, hogy az megfelelő válasz-e a kialakult helyzetre.

- Kértek valamit?

- Egy dolgot, hiteles gazdaságpolitikát a pénzügyi bizalmatlanság kezelésére.

- Egyetlen konkrét vállalás sem az ő nyomásukra született? Például a közalkalmazottak 13. havi bérének és bónuszainak megszüntetése, vagy a 13. havi nyugdíjak eltörlése is a kormány ötlete?

- Más a dolog logikája. Az IMF azt mondta, mutassatok be egy hiteles gazdaságpolitikai pályát, határozzátok meg, hogy a növekedés, ehhez kapcsolódóan költségvetési hiány, az ország finanszírozhatósága, az infláció hogyan alakul, és tartsátok meg! Arra, hogy ezt milyen konkrét intézkedésekkel kívánjuk elérni, nekünk kellett hihető javaslatot tennünk.

- Elérni, amiben megállapodtak?

- Megállapodtunk. Magyarországnak csökkentenie kell az eladósodottságát, a függőségét a mostanában hisztérikusan reagáló pénzügyi befektetőktől. Növelnünk kell a pénzügyi szuverenitásunkat. Ha ezt el akarjuk érni, le kell faragnunk a költségvetés hiányát. Ráadásul ezt a visszavágást a korábban tervezett három százalékos GDP növekedés helyett, egy százalékos gazdasági visszaesésből, tehát kevesebb bevétel mellett kell elérni.

- Ha tényleg önkéntes vállalásokról van szó, akkor miért ragaszkodik a kormány a bankmentő csomaghoz? Az érintettek nem kérik. Miért nem vonják vissza?

- Jó, ha tisztázzuk, ez nem bankmentő, hanem bankerősítő csomag. Amit szerintem az érintettek kérnek, csak más feltételekkel. A bankcsomag azért része az egyezségnek, mert Európában minden ország brutális tőkeinjekciókkal, garanciákkal segíti a pénzintézeteit. Ha a magyar rendszer szempontjából meghatározó bankok nem kapnak pénzt, versenyhátrányba kerülnek, ami hosszú távon leépüléshez vezethet. Gondolok itt például az OTP-re, amelynek nincs külföldi anyabankja.

- Milyen hátrány érheti?

- Az állami garanciák híján, a jelenlegi bizalomhiányos helyzetben nem, vagy csak nagyon drágán kap forrást a többi banktól. Ezért nem tud növekedni és csökkenhet a nyeresége. Ezt a bizalomhiányt oldja a bankerősítő csomag

- A csomag szövege gyakorlatilag tükörfordítása az angolszász mentőcsomagokénak. A baj csak az, hogy ott csődbe ment pénzintézeteket akartak vele megsegíteni, amiből nálunk jelenleg egyetlen egy sincs. Ha nem az IMF adta a szöveget, akkor miért nem magyarosították azt?

- Ezen a Pénzügyminisztérium dolgozik, a részletekről nem szeretnék beszélni, mert nem az én asztalom, és nem is én tárgyalok róla napi szinten.

- Akkor arról van már valami információja, hogy nagyjából mit tartalmaz majd az EU készülő élénkítő csomagja? A hírek 140 milliárd euróról szólnak, illetve, hogy minden tagállamnak a GDP-je egy százalékával kell beszállnia.

- Hallottam róla, de a részleteket csak a jövő héten ismerteti a bizottság. Az előzetes hírekből úgy tűnik, hogy több októberben tett javaslatunk is beépülhet az EU közös csomagjába, például a nemzeti fejlesztési tervek forrásainak átrendezése, válsághoz igazítása, vagy projektek jóváhagyásának gyorsítása, a bürokratikus szabályok egyszerűsítése. Ezekről a héten is tárgyaltam a bizottság képviselőivel.

- Elvi síkon azért érdekelne, Magyarország hogyan tud szerepet vállalni egy olyan ügyletben, amikor pénzt kell adni. Ráadásul oda, ahonnan az IMF csomag részeként épp most kapott.

- Azt a pénzt másra kaptuk, államadósság kezelésre, finanszírozására, a bankrendszer megerősítésére. Másrészről nagyon jó, hogy a kezdeti össze-vissza egyéni reakciók után az Európai Unió közös programot dolgoz ki. Az 1929-33-as válság tapasztalata, hogy a gyors, összehangolt keresletélénkítő intézkedéseknek van értelmük. Akkoriban sokáig elmulasztottak elég pénzt tölteni a rendszerbe, ezért húzódott össze annyira a világgazdaság. A bankokat segíteni kell, de úgy, hogy aztán a pénzt továbbítsák a vállalkozásoknak.

- Ez úgy hangzik, mintha a magyar gazdaságélénkítő csomagról beszélne.

- Szerintem olyasmi lesz. A bankok tőkésítése Európában többnyire megtörtént. A következő lépés a kereslet élénkítése, mert hiába adunk pénzt a vállalkozásoknak, ha nincs piacuk. Arra számítok, hogy az uniós csomag erre koncentrál majd, illetve a beruházások élénkítésére, a húzó ágazatok termelésének beindítására, és a munkahely-megtartásra.

- Be tudjuk majd adni a közösbe a pénzt?

- Még nem tudjuk, mit kérnek és mennyit, de az nyilvánvaló, hogy a jövő évi büdzsé nem bír el többletköltést. A mi saját gazdaságélénkítő csomagunkat sem költségvetési forrásból finanszírozzuk, hanem az uniós támogatásokból és az MFB fejlesztési hiteleiből.

- Érzékenyen érintik a kritikák az 1400 milliárd forintos hazai gazdaságélénkítő csomagról? Sokkal indulatosabban válaszol rájuk, mint ahogyan azt Öntől megszoktuk. Mennyi tulajdonképpen az annyi?

- Bosszant, ha az ország alapvető érdekeiről is manipulatív, talmi érdekektől torzított viták folynak. Ezért örülök, hogy végre tisztázhatjuk ezt a kérdést. Az 1400 milliárd forint, a következő két évben, direkt, készpénz ami eljuthat a cégekhez. Az összeget a kormány az EU – az Új Magyarország Fejlesztési és Vidékfejlesztési tervekből - és a Magyar Fejlesztési Bank adja össze. A csomag tényleges hatása ennél még 1000 milliárd forinttal nagyobb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kereskedelmi bankoknál mennyi pénzt mozgathat meg. Igazából 2400 milliárd forintról beszélhetnék, de nem teszem, mert nem akarok ezen vitatkozni, ezt a számháborút méltatlannak tartom. De tudja mit, a vállalkozásokat nem is az érdekli, hogy hány ezer milliárd forintról beszélnek a fejük fölött. Nekik mérettől függően az az 5-10-100 millió forint számít, ami ahhoz hiányzik, hogy folytatni tudják a tevékenységüket. Számukra az fontos, hogy ha bemennek ma, vagy holnap egy bankfiókba, akkor fel tudják-e venni a 10 millió forintos mikrohitelt 10 évre, kedvező kamatra, vagy sem. Megújíthatják-e lejáró 100 milliós hitelüket, az állami garancia segítségével, vagy karácsony előtt le kell húzniuk a rolót. Erre a válaszom az, hogy igen, októbertől országszerte 160 bankfiókban és a vállalkozásfejlesztő központokban, vagy a kisvállalkozói érdekképviseleteknél. A legnagyobb bankokat pedig a múlt héten megkértem, sürgősen lépjenek be a programba. Ígéretük szerint így is tesznek.

- Azok a kisvállalkozások, akik a kormány kommunikációjában folyton a válság hívó szót hallják, lesznek annyira bátrak, hogy bemennek egy bankba, és hitelt vesznek fel a bizonytalan jövőre?

- A vállalkozások egy része most azért van válságban, mert elveszik tőle a meglevő hitelét, vagy nem folyósítják azt tovább. Ezt akarjuk először megoldani. Naponta 100-nál több cégnek szüntetik meg a forgóeszköz hitelét. Ezzel akarunk szembe menni. Ezért próbálunk célzottan pénzt pumpálni a bankrendszerbe, hogy aztán azt maradéktalanul tovább tudják adni a vállalkozásoknak. Ami pedig a kommunikációt illeti, akkor cselekszünk helyesen, ha őszintén megmondjuk, hogy válság van, és az nem ér majd véget egyhamar. Akkor vagyunk tisztességesek, ha mindenkit felkészítünk arra, hogy minimum a jövő év rámegy erre, és még nem is látjuk a végét. Zoránnal szólva azt mondanám, „Készülj a hosszú télre, kedvesem”, mert ha picit a lakosság most ennek hatására összébb húzza magát, felelősebben viselkedik, van esélyünk, hogy kisebb veszteségekkel vészeljük át a válságot.

- Akkor tehát most nem az a legfontosabb, hogy minél több új hitelt tudjanak felvenni a cégek, hanem hogy legalább a régiek megmaradjanak nekik?

- Legelső körben igen. Egyébként a napokban Brüsszelben jártam, ahol arról tárgyaltam, miként lehetne kamattámogatást is adni a vállalkozásoknak, hogy aztán mind többen élhessenek a lehetőségekkel.

- A csomag része az uniós források átcsoportosítása, illetve a terv ugyanaz, mint évek óta mindig, a pályázatok gyorsítása, egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése. Ma van olyan beruházási pályázat, amelyben 30 évre előre meg kell határozni a GDP-t. Most, amikor a legkomolyabb prognózis két hétig érvényes. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem tud használható választ adni arra a kérdésre, hogyan számoljon 30 évre előre a pályázó.

- Erre létezik számítási módszer, a költség-haszonelemzés.

- Csak az a kérdés a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezetben működik-e?

- Ez mindenkinek probléma. Amikor ma a Világbank, az Európai Bizottság és az OECD is azt mondja, nem tud tizenkét hónapnál távolabbi GDP adatot előre jelezni, akkor azt gondolom ennél többet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől sem lehet elvárni. De azt gondolom a beruházásoknak menniük kell előre. És tisztázzuk végre, Magyarországon minden más EU tagállamnál előrébb tartanak az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések. Az ÚMFT keretében több mint 700 lezárt pályázat van, 36 alsóbb rendű úton folyik az építkezés, 21 aláírt támogatási szerződésünk van nagy utakra, vasútra, villamospályákra, leszerződtünk az új járóbeteg központokkal és már több, mint 50 iskola felújítására is. Mintegy 5000 vállalkozás és ezernél több önkormányzat nyert már az elmúlt egy és háromnegyed évben.

- Ha ennyire jól működik a rendszer, akkor miért mondogatja mantraként, hogy gyorsításra, egyszerűsítésre van szükség?

- Mert azt gondolom, hogy gyorsítani és egyszerűsíteni kell. De nem akarom azt az érzetet alátámasztani, hogy a fejlesztések nem haladnak. Európában Magyarország volt az első, aki számlát tudott benyújtani és pénzt lehívni.

- Most ez komolyan számít, hogy másokhoz hasonlítgatjuk magunkat?

- Annyiban számít, hogy meg tudjuk ítélni, mi a reális. Lehet mondani, hogy holnapra álljon itt egy ház, de aki épített már házat, az tudja ehhez tervet kell csinálni, kivitelezőt kell kiválasztani, engedélyeket kell beszerezni.

- Az reális, hogy egy februárban beadott, sportrendezvénnyel kapcsolatos pályázatot befogadtak, de most, háromnegyed évvel később sem bírálták el. Az eseményt már el is felejtették azóta.

- Én is sok rémtörténetet ismerek Rengeteg hibával küzd a rendszer. Több mint 20 ezer pályázat érkezett be. Mindenki, aki itt él, tudja, hogy működik Magyarországon a bürokrácia. De azt próbáltam elmondani, hogy összességében a folyamat halad előre, és gyorsabban, mint más európai országokban. A következő napokban több új intézkedéssel is előállunk.

- Mint például?

- Például megnöveljük az igénybe vehető előleg összegét. Akik nem tudnak a bankoktól hitelhez jutni, azoknál ezzel is előre tudjuk lendíteni, gyorsítani tudjuk a folyamatot.

- Az önkormányzatokon és az állami intézményeken kívül eddig élt ezzel a lehetőséggel bárki is, például a cégek?

- Én azt szeretném, hogy ezzel most mindenki éljen. Azt gondolom fognak is.

- Eddig azért nem kellett, mert bonyolult volt megkapni.

- Most egyszerű lesz. És nincs is más választás, ha valaki nem kap hitelt, marad a megnövelt összegű előleg.

- Végigbeszéltük milyen régi új ötletek megvalósítása folyik. Nekem úgy tűnik azért nem haladnak elég gyorsan az ügyek, mert egyik egyeztetésről vonulnak a másikra, mindenkivel jóvá akarnak hagyatni mindent. A 13. havi nyugdíjak megvonását a politika és a társadalom határozott elutasítása ellenére is meglépik. Miért nem állnak ki ilyen karakánul az egyéb reformok és meghatározó intézkedések mellett? Itt az idő és az alkalom.

- A válságkezeléshez szükséges rövidtávú lépésekhez a jogi lehetőségek a kormány kezében vannak és azokkal élünk is. Ahhoz azonban, hogy Magyarország ebből a válságból megerősödve kerüljön ki, alapvető szerkezeti változásokra van szükség. Mindenki tudja mit kellene tenni, de eddig a politika visszariadt tőle. A hosszú távon is ható intézkedések egy részéhez parlamenti többség, másikhoz kétharmados felhatalmazás kell. Ilyen például az önkormányzatok vagy a pártfinanszírozás ügye.

- Utóbbi napirenden van.

- Az önkormányzati reformra a kormány 2006-ban javaslatot tett, amit még az önkormányzati választások előtt elutasított a Fidesz. A pártfinanszírozási kérdésben ötpárti javaslatcsomag van a parlament előtt, amit megint a legnagyobb ellenzéki párt nem fogad el. Pedig minden civil szakértő szerint óriási lépés lenne a korrupció visszaszorításában.

- Minden irányból lőnek a kormány kezdeményezéseire. A szocialista pártban konszenzus van abban, mit, hogyan kell csinálni?

- A szocialista pártot, a parlamenti frakcióját elismerés illeti azért, ahogyan azonnal képes volt a válságra reagálni, összezárni a sorait, és olyan döntéseket hozni, amiről tudták, hogy népszerűtlenek, szavazatvesztéssel járnak, de az ország érdekét szolgálják. Nem tudom, más pártok mennyire lettek volna képesek erre. Azt azért látni kell, azokról a dolgokról, amelyek tartósan felzárkózó pályákra állíthatják Magyarországot, most kell megállapodni. Ha most nem tudjuk az ügyeket eldönteni, a tanulságokat levonni a válságból, később egyre nehezebb lesz.

- Nem jött el az ideje, hogy vezető tisztséget szerezzen a szocialista pártban? . A kormány egyik legfontosabb székében ül, és a programjai végig viteléhez erős hátország kell.

- A program nem az enyém, hanem a kormányé. A szocialista párt pedig erősen támogatja ezt, amit a szombati választmányi ülésen is egyértelművé tettek. Ami a személyes részét illeti, nem vagyok tagja a szocialista pártnak, szakpolitikusként vállaltam két évvel ezelőtt szerepet a kormányban. Amire szerződtem, az a fejlesztések, az utóbbi időben a gazdaság és a fejlesztések összekapcsolása, a tartós felzárkózás esélyének megteremtése. Nincsenek politikusi és ezen a négy éven túlmutató ambícióim.

Bajnai Gordon - a kormány stabilabb, mint az előző