Nő a fogyasztók kiszolgáltatottsága a cégekkel szemben - összegezte Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke az idei év tapasztalatait. Szerinte ha az általuk tett javaslatokat figyelembe vették volna a törvényhozásnál, úgy a fogyasztóknak könnyebb lenne az életük.

Így a kereskedőcégeknek továbbra is csak „törekedniük" kell arra, hogy az észlelt termékhibákat tizenöt napon belül kijavítsák. Baranovszky szerint a cégek ezzel tudatosan visszaélnek, így nálunk nem tartanak fenn szerelő műhelyt, a hibás terméket külföldre küldik ki, így a fogyasztónak nem ritkán 3-4 hónapot is várnia kell a javításra.

Az utazási szolgáltatások kapcsán az Öt földrész utazási iroda és a Sky Europe csődje is rámutatott, mennyire kiszolgáltatottak a fogyasztók - figyelmeztetett. Jelenleg uniós rendelet szabályozza, hogy járattörlés esetén mikor fizet a szolgáltató. Ám a cégek ezt meglehetős sajátosan értelmezik, illetve gyakran vis majorra hivatkozva próbálják megkerülni a fizetés kötelezettségét.

A FEOSZ az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál próbált ez ügyben módosítást kérni, ám a minisztérium továbbirányította a fogyasztóvédőket Brüsszelbe, mondván, uniós szintű jogszabályról van szó. Az Öt kontinens csődje kapcsán ellenben az vált világossá, hogy az utazási irodáktól megkövetelt biztosítási összegek sokszor nem elegendőek az utasok kártalanítására.

Fogyasztóvédelem: kipipálva

Baranovszky György szerint megfigyelhető, hogy a kormányzat szereti úgy feltüntetni magát, mintha konzultálna a civil fogyasztóvédőkkel. Az esetek többségében viszont látszategyeztetésről van szó. Az utóbbi időben ráadásul ezek is megszűntek, így a FEOSZ ügyvezető elnöke szerint mostanában már el sem juttatják a tervezett jogszabályok szövegét egyeztetésre. Így jellemzőmód a pénzügyi válság enyhítésére hivatott rendelkezéseket nem is látták előzőleg a fogyasztóvédők.

A területért felelős Szociális és Munkaügyi Minisztériumról szólva Baranovszky úgy fogalmazott: a tárca gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkezik a gazdasági vállalkozásokkal szemben és a jövőben várhatóan nőni fog a fogyasztók kiszolgáltatottsága.

Kispál Edit, a FEOSZ szóvivője szerint az idén sem változtak a tipikus ügyfélpanaszok. Sok gond van például az utazással egybekötött árubemutatókkal. Az ilyen programokon zömében kisnyugdíjasok vesznek részt, akiket sokszor arra szorítanak, hogy meglehetős drágán vásároljanak meg valamilyen terméket. Ugyanakkor a szervezők elhallgatják, hogy az ilyen szerződésektől a fogyasztónak jogában áll nyolc napon belül indoklás nélkül elállni. Az utaztató cégek ezzel szemben gyakran a teljes ár 30-40 százalékát kitevő összegeket kérnek az elállásért.

Hasonlóan a kisnyugdíjasokat célozzák az olyan üzletekben tartott, főleg gyógyászati, ingyenesnek feltüntetett bemutatók, ahol többnyire szintén egy-egy drága termék megvásárlására buzdítják a résztvevőket. Mivel itt nem távollévők között kötött szerződésről van szó, így a jogszabály alapján nem érvényes a nyolc napon belüli elállási jog. Kispál szerint az ilyen esetekben nem ritka, hogy a több százezer forintos termékekért 15-20 év futamidejű hiteleket vetetnek fel a vásárlókkal.

Jelentős probléma az autópályamatricák ügye is. Ezek lejáratát nem a vásárlás konkrét időpontjához kötik, hanem a naptári naphoz. Így gyakran előfordul, hogy a fogyasztó azt hiszi, még érvényes a matricája. Ám az az előtte való nap éjfélkor lejárt. Az is jellemző, ha a vásárló egyetlen adatot - például rendszám - rosszul tüntet fel a vásárló. A FEOSZ szerint a jelenlegi jogszabály rossz, mivel nincs benne ilyen esetekre méltányossági kitétel. Ilyenkor a fogyasztó többnyire reklamáló levelet ír az autópályákat kezelő hatóságnak. Ám azt nem tudja, hogy az ilyen levél nem halasztó hatályú. Így mire döntés születik az ügyében, már nem - a FEOSZ szerint aránytalanul nagy - 15 ezer, hanem 63 ezer forintos bírságot kell fizetnie.

A hírközlési társaságok továbbra is túl nagy díjat kérnek attól, aki ki akar lépni az egy vagy két éves hűségnyilatkozatból. Az ilyen szerződéseknél általában egy olcsó - egy forintos - mobilkészülékkel csalogatják be a vevőket, akiknek végső soron két év alatt jóval többet kell majd a havidíjakra kifizetni a szolgáltatónak, mintha azt piaci áron vették volna meg.

Porpáczy Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének elnöke szerint a szövetség az idén többször is eljárt a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnál, valamint a Magyar Energia Hivatalnál, így a szövetség is amellett lobbizott, hogy a kötelező áramátvétel szabályai 2010-től megváltoztak. Eddig a különféle megújuló energiaféleségekből - nap, szél, víz, földhő - származó, kapcsoltan termelt villamos energia árát a szolgáltatóknak kötelező volt átvenni, méghozzá hatóságilag megemelt áron. A MESZ szerint emiatt az összes elhasznált energián belül az ilyen eredetű energia mennyisége 2009-ben 25 százalékra ugrott. A MESZ az idei áramáremeléseket is ezekre a felemelt áron kötelezően átvett mennyiségekre vezeti vissza, míg az ilyen energiát előállítóknál jelentős extraprofit halmozódott fel. A MESZ szerint a drágább átvételi árat semmi sem indokolja: az érintett termelők így is versenyképesek lesznek a villamosenergia-piacon.

Pintér György, az Indra Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesületének elnöke a MÁV Biztosító Egyesület volt ügyfelei kapcsán tapasztalta, hogy a jelenleg felszámolás alatt lévő biztosító ügyfelein a MABISZ próbálja behajtani a károkozás költségét. A MÁV-tag ugyan befizette a tagdíjat a biztosítóhoz, ám az időközben bedőlt. Pintér szerint egy konkrét ügyben a MÁV-tagként okozott kárt a MABISZ ugyan a kárrendezési számlájáról rendezte a károsult felé, azonban most ezt az összeget a károkozótól megpróbálja behajtani. Az Indra ezt elfogadhatatlannak tartja. mivel az ügyfél joggal bízhatott abban, hogy a hatóság engedélyével rendelkező és felügyelete alatt álló MÁV Biztosító tevékenysége törvényes és jogkövető. Másrészt a MÁV Biztosító a hozzá befizetett tagdíjak egy részét átutalta a MABISZ-nak.