- Pillanatnyilag az uniós nagyprojektek indulása teremthetne érdemben piacot a magyarországi vállalkozások számára - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa kedden Szegeden. - Azt, hogy erre mikor kerülhet sor, nem tudni. A brüsszeli adminisztráció - ahogy korábban - most sem érzékeli a válságot, és nem serényebb a korábbiakhoz képest - mondta a szakember a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében tartott előadásán.

- Az egyenként 25-50 millió euró költségvetésű fejlesztési programok közül már több mint egy tucatnyi vár elbírálásra, s eddig csupán egyről, a debreceni elektromos tömegközlekedés korszerűsítéséről született végleges döntés - tette hozzá Petschnig Mária Zita.

- Magyarországon a kiigazítási kényszer miatt nem lehet hagyományos anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni. Nem áll rendelkezésünkre az az eszköz, ami más országoknak, nevezetesen, hogy a monetáris és a költségvetési politika lazításával próbáljuk a belső keresletet élénkíteni - hívta fel a figyelmet a szakember. Az egyetlen többletforrást az uniós támogatások jelenthetik. A kormányzat a pályázatok egyszerűsítésével, az előlegfolyósítások növelésével, átcsoportosításokkal próbál mozgásteret biztosítani a vállalkozásoknak. A cégek ezzel azonban csak akkor tudnak élni, ha van piacuk.

A közgazdász szerint idén a GDP visszaesése három százalék lesz, az infláció - a kereslet-visszaesés, az olaj és élelmiszerárak csökkenése miatt - 2-2,5 százalék körül alakul majd. A gazdasági visszaesés a foglalkoztatás 2,5-3 százalékos csökkenését eredményezi. Ez a foglalkoztatottak számának 100-120 ezres csökkenését jelenti, bár az állásukat elvesztők egy része inaktív lesz. A munkanélküliségi ráta várhatóan kilenc százalék fölé fog kúszni.

- A 2009-es költségvetés kiigazítást úgy kell végrehajtani, hogy az erősítse a növekedési alapokat, a későbbi, hosszabbtávú folyamatok javításához is hozzájáruljon. Erről eddig a kormányzati tervek között kevés szó esett - fogalmazott a szakember.