A britek is átállnak a nem ortodox modellre
Kedden ebédidőben terjesztette elő a westminsteri parlamentben George Osborne pénzügyminiszter az Őszi Pénzügyi Jelentést, mely hagyományosan a gazdaság általános állapotát tekinti át, szükség szerint korrigálja az előrejelzéseket, új politikai kezdeményezéseket tartalmaz, és előzetesen utal a márciusban benyújtásra kerülő költségvetésben konkretizálódó szabályozási és adózási változásokra.
Osborne már előzetes sajtónyilatkozataiban kénytelen volt beismerni, hogy bajban van a brit gazdaság, és ezt a mini-büdzsével egyidejűleg nyilvánosságra hozott statisztikai adatok igazolták is. A liberális-konzervatív kormány által létrehozott független Költségvetési Hivatal csökkentette a szigetország növekedési esélyeit, 2011-ben 0,9, 2012-re 0,7 százalékra, ami még mindig kedvezőbb, mint az OECD szakértőinek figyelmeztetése, hogy a gazdaság a következő év első felében visszasüllyed a recesszióba.
2013-tól várható érezhető javulás, amikor a GDP 2,1 százalékkal ugrik meg. 2017-re 750 ezer közalkalmazott veszti el állását. A Chancellor of the Exchequer nemhogy a munkáspárti ellenzékre, számos közgazdászra, de még a konzervatív frakció több zúgolódó tagjára sem hallgatott, akik az állam fokozott hitelfelvételi aktivitásának kiterjesztésével gondolnák serkenteni a gazdaságot. Az adósságot a közkiadások drasztikus lefaragása ellenére sem sikerült a remélt mértékben csökkenteni. Mint Osborne tudatta, az idén a tervezett 122 milliárd fontnál 5 milliárd fonttal több forrásra volt szüksége a kincstárnak, és 2015-ig nem is szüntethető meg a strukturális deficit.
Így egyelőre nincs szó normális üzletmenetről. Ennek jegyében az államkincstár megállapodásra készül a brit nyugdíjalapokkal, melynek keretében azok készek lesznek 20 milliárd fontot felszabadítani és nagyszabású fejlesztések, építkezések – kikötők, fizetős autópályák és egyéb infrastrukturális beruházások – finanszírozásába, illetve tulajdoni részesedés vállalásába fordítani. További 5 milliárd fontot az államkasszából vesz ki a pénzügyminiszter ötszáz szerényebb léptékű projekt, többek között osztálytermek, a szélessávú internethálózat és energetikai fejlesztések céljára.
A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a banki hitelezésből kirekesztett kisvállalkozások nehéz helyzetét. Osborne bejelentette egy Országos Hitelgarancia-szisztéma létrehozását. A 40 milliárd fontos kötelezettségvállalás révén a bankok olcsóbban jutnak forrásokhoz, így megtakarításaikat a megszokottnál alacsonyabb kamatok útján átpasszolják a kisvállalkozókra, melyek élénkebb aktivitása végül visszatérítheti a szigetországot a növekedés útjára.
A “rosszkedv tele”, elsőként a mintegy kétmillió közalkalmazottat érintő szerdai munkabeszüntetés előtt nem hangzott jól Osborne bejelentése arról, hogy az állami szférában dolgozók fizetése a befagyasztás letelte után is csak 1 százalékkal emelkedik. A jelenleg 5,2 százalékos inflációt jobban követik az állami nyugdíjak és a munkaképes korban lévő lakosságnak juttatott szociális kedvezmények. A nyugdíjkort viszont 2028-ra 67 évre emelik fel. A pénzügyi tárca vezetőjének pozitív üzenetei közé tartozott, hogy nem kerül sor az üzemanyagárak járulékának januárra tervezett 3 pennys emelésére.
Segítséget kapnak az ingatlanlétrára nehezen felkapaszkodók, részben egy mintegy százezer embernek kedvező jelzálogkölcsön-biztosítási rendszerrel, részben az önkormányzati lakások megvásárlására nyújtott 50 százalékos kedvezménnyel. Fontos lépés az immár egymilliót meghaladó fiatal munkanélküli elhelyezkedését támogató 1 milliárd fontos szisztéma. Az új intézkedések finanszírozása, a költségvetés tehermentesítése érdekében januártól 0,088 százalékra emelkedik a bankok egyes mérlegtételeire mint adóalapra kivetett sarc, melyből 2,5 milliárd font folyhat be.
Ed Balls árnyék-pénzügyminiszter George Osborne jelentéséből azt a tanulságot vonta le, hogy a “kormány gazdasági és fiskális stratégiája romokban hever”, és az államadósság magasabb, mint amit a Munkáspárt tervezett a másfél évvel ezelőtti parlamenti választás előtt.
