A bosszú magyar formája: kétszer annyi a besúgó szoftverfronton
A tavalyi évhez képest közel kétszer annyi bejelentés a BSA szerint azért is meglepő, mert az idén publikált, 2009-et vizsgáló felmérésben, ha kismértékben is, de hosszú évek után először csökkent az illegális szoftverek aránya Magyarországon: 42-ről 41 százalékra. Ezzel az értékkel Magyarország már a globális átlagnál jobban teljesít, hiszen az a legutóbbi felmérésben 43 százalékra nőtt, részben az olyan illegális szoftverhasználat terén élenjáró piacok előretörése miatt, mint amilyen Kína, India vagy Brazília.
A Legfőbb Ügyészség adatai szerint Magyarországon 2009-ben több mint 31 ezer olyan bűncselekményt regisztráltak, amelyek tárgya szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése volt, és ezek közül mintegy tízezer, azaz az esetek 31 százaléka érintett szoftvereket.
A bejelentések növekedésének tendenciájával kapcsolatban nincsenek pontos információi a BSA-nak, de a szervezet szakértői feltételezik, hogy ebben szerepet játszhat a világgazdasági válság elhúzódása, és sok esetben a munkahelyi és céges konfliktusok is. Okként merülhet fel az üzleti verseny tisztaságát romboló jogtalan versenyelőny, melyre egy vállalkozás a meg nem fizetett kalózszoftverek felhasználásából fakadó megtakarítások révén tesz szert, és jó pár esetben a cégek saját jelenlegi vagy korábbi alkalmazottai, akár beszállítói számolnak be az illegális szoftverhasználatról.
Szamosi Katalin, a BSA-t képviselő ügyvédi iroda vezetője a közleményben kiemeli, hogy a beérkező bejelentéseket kötelességszerűen megvizsgálják, részletes bejelentések esetén megteszik a szükséges lépéseket, amelyek az ügyvédi felszólítástól egészen a bírósági eljárások kezdeményezéséig, vagy a bűnüldöző szervek tájékoztatásáig terjednek.