A Bajnai-kormány is IMF-hitelből vett volna MOL-csomagot
A Mol-Szurgutnyeftegaz üzlet már a Bajnai-kormány idején napirenden volt. Akkor két megoldás tűnt kivitelezhetőnek, ám végül politikai támogatás, illetve a vállalhatónál nagyobb finanszírozási terhek miatt nem jött létre a megállapodás. Pedig már nagyon közel álltak hozzá a felek - értesült a nol.
Az index által vázolt megoldási módban kizárólag a Szurgutnyeftegaz és a magyar kormány kapott volna szerepet. Utóbbi persze a színfalak mögött, elvégre papíron két olajtársaság közti üzletről volt szó. A tárgyalások végső szakaszában kialakult álláspontok nem estek távol egymástól: az orosz cég 1,57 milliárd eurót, a magyarok 1,52 milliárd eurót tartottak elfogadható árnak a Mol-csomagért. Ám az üzlet végül nem jött össze, mivel ahhoz szükség lett volna a parlamenti pártok támogatására. Ezt az ügyletet ugyanis a költségvetési törvény módosítása nélkül nem lehetett volna végrehajtani.
Információink szerint e finanszírozási konstrukcióban a Bajnai-kormánynál is képbe került a Nemzetközi Valutaalap (IMF) le nem hívott hitele. A kormányzati szándék azonban ütközött az IMF elképzeléseivel: úgy tudjuk, akkor elég határozott visszautasítást kapott a magyar kormány a nemzetközi pénzügyi szervezettől. (Az ellen, hogy az Orbán-kormány végül az IMF-hitel megmaradt részéből vett Mol-csomagot, az IMF nem emelt kifogást - a szerk.)
Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar állam és az IMF közötti megállapodás alapján nem lenne akadálya a hitel felhasználásának az állami tulajdon növelésére. Ám a kormány és a valutaalap viszonya akkoriban más volt. A hitelprogram még ketyegett, a hitelrészek lehívásához negyedévente elfogadható riportokat kellett előállítania a kormánynak. Lehívás a Bajnai-időszakban ugyan már nem történt, de kiszámíthatatlan volt, hogy a nemzetközi gazdasági folyamatok mikor teszik szükségessé a hozzáférést a hitelkerethez. Ezért az akkori kormánynak érdemes volt figyelembe vennie a valutaalap jelzéseit, mert érdeke volt a harmonikus viszony fenntartása. Ma más a helyzet: a Bajnai-kormány által rendezett pénzügyi helyzet, valamint az IMF-hitel rendelkezésre állási időszakának kifutása kevésbé teszi függővé a kormányt az IMF véleményétől.
Bajnaiék idején az IMF-hitel tehát szóba sem jöhetett. Más, az államháztartási finanszírozást szolgáló forrásbevonás sem volt elképzelhető az általános kamatterhek mellett. Ehhez ugyanis szintén a költségvetési törvényt kellett volna módosítani, ami esélytelen volt. A Fidesz ugyanis készült a kormányzásra, így magának akarta megtartani a Mol-ügylet lezárásását. A múlt tavaszi választások előtt a parlament sem működött már. De a Bajnai-kormány másik megoldáson is törte a fejét.
Tudomásunk szerint egy külső finanszírozó partnert vontak volna be, amelyik vevőként megszerzi a Moiban lévő orosz tulajdonrészt, azt a saját mérlegében szerepelteti, a magyar állam pedig opciós jogot szerzett volna a csomagra. Ezzel kikerülhetőnek gondolták a parlamenti felhatalmazás megszerzését. A külső finanszírozó - egy piaci szereplőről van szó - azonban biztosítékokat akart: egy eurós kibocsátási értékű állampapírt, amelynek a névértéke megfelelt volna a Mol-csomag értékének.
E megoldással szemben is komoly kétségek vetődtek fel. Kérdéses volt, hogy megfelel-e az államháztartási törvénynek, továbbá a számítások szerint így drágább lett volna az ügylet, mint az IMF-hitel vagy más külső forrás igénybevétele esetén. Továbbá politikailag is nehezebben volt felvállalható egy ilyen konstrukció.
A dilemmát végül az idő oldotta meg. A választások után már a Fidesz dolga lett az ügylet lezárása. Forrásaink szerint nem kizárt, hogy valóban az orosz-magyar csomagtól függetlenül tárgyaltak a felek a Molról.
A Bajnai-kormány idején sem történt ez másként: a tárgyalások lezárásának nem volt feltétele egyéb megállapodás, például a paksi atomerőműről, vagy a hosszú távú gázszállítási szerződésről. Az orosz cég álláspontja egyértelmű volt: szabadulni akart a tulajdonrészétől. Akkor még 1,57 milliárd euróért. Az oroszok megmondták: minél tovább húzódik a megállapodás, annál feljebb srófolják az árat. Végül 1,88 milliárd euróért léptek ki a Molból.
