Jövőre a lakossági gázszolgáltatásban előreláthatólag már a magyar állam lesz az egyetlen szereplő, de ugyane cél érdekében az áramszektorban jelentősebb, a távhőszektorban pedig apróbb lépéseket tesznek. Mindez megnyitja egy újabb rezsicsökkentés lehetőségét 2017-2018-ban - tette hozzá.

Ez némi előrelépés a Fidesz-kormány - nemzetközi energiaár-mozgásokra tökéletesen rugalmatlan - rezsikommunikációjában. Eddig szinte minden évben, de 2015-re különösen ígértek rezsicsökkentést a vállalati, ipari szektorban, ami azonban egyáltalán nem valósult meg, sőt: noha az EU még kötelezettségszegési eljárást is indított az ipari fogyasztók lakosságéhoz viszonyított túl magas vezetékhasználati díja miatt, ezt a magyar kormány a jogi eljárás ellenére sem hajlandó a lakossági szintre mérsékelni.

Az elmúlt évek során a - meglehetős nehezen értelmezhető - kormányzati kommunikáció egységesen a "rezsicsökkentés szinten tartásáról", a "rezsicsökkentés eredményeinek megtartásáról" szólt, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy tovább már nem csökkennek a lakossági díjak. Noha szakértők és ellenzéki pártok is úgy vélik, hogy a nemzetközi olajárak megfeleződéséből az árképletek alapján akár több mint tízszázalékos lakossági gázárcsökkentés adódna (ami aztán az áram- és távhődíjakba is begyűrűzne), eme felvetésekre az Orbán-kormány süket. (Az MSZP felvetése szerint az, hogy az olcsó nyugati gázforrás kormányzati lefoglalása révén a kormányfőközeli MET-nek akár százmilliárdos haszna is származhatott, további tízszázalékos gázárcsökkentés maradt el.)

Kovács Zoltán kormányszóvivő arra a kérdésünkre, hogy a nemzetközi olajárak tavaly év végi megfeleződése mikor jelenik meg a hazai gázárakban, válasz gyanánt azt közölte, hogy az olajár pillanatról pillanatra változik, akár emelkedhet is - mint ahogy az utóbbi időszakban ez kis mértékben meg is történt, és szakértők szerint ez a szint hosszú távon maradhat. Ezért ezt nem érvényesítik a tarifákban, mert e téren a stabilitás hívei.