A kéményseprés jövőjéről szóló törvényjavaslat egyetlen mondata sem tartalmazza, hogy a lakossági kémények tisztításának feladata a kéményseprőktől a katasztrófavédelemnél alkalmazott közmunkásokhoz kerülne - reagált számára kellemetlen sajtóközlésekre az indítványt jegyző Belügyminisztérium (BM). Hozzáfűzik: a jövőben a katasztrófavédelem munkaviszony keretében alkalmazna kéményseprésre kéményseprőket.

Fotó: Vémi Zoltán / Népszabadság

A parlamentben fekvő tervezet szerint a kormány január 1-től megtiltaná a hazai kéményseprőcégeknek a magánlakások ellenőrzését. A feladatot a katasztrófavédelem venné át, amivel a szolgáltatás ingyenessé válna.

Kétségtelenül ráférne egy alapos tisztítás a kéményseprés évszázados hagyományait lábbal tipró, a tevékenységet végző hazai kis- és középvállalkozásokat tönkretevő törvénytervezetre. De ez a rész viszonylag egyértelmű. Ám az állami média első körben úgy értelmezte a közleményt, mintha a BM azt állította volna: a lakossági kémények tisztítása nem kerül át a kéményseprőktől a katasztrófavédelemhez.

Pedig jelen állás szerint ebben nincs változás. Pusztán azt állítják, hogy a tevékenységet átvevő katasztrófavédelem az ellenőrzéseket munkavállalóként foglalkoztatott kéményseprőkkel kívánja ellátni és semmiképp nem bízná a komoly szakértelmet igénylő feladatot közmunkásokra. Ám mivel a szakma hónapok óta tiltakozik a szerintük teljességgel ésszerűtlen, kisvállalkozások tömegeit tönkretevő javaslat - de nem az ingyenesség - ellen, számos sajtóorgánum a később kiadott pontosítás ellenére is úgy vette át a tévesen a BM-nek tulajdonított gondolatokat, hogy vissza az egész, mégse veszik ki a kéményseprők kezéből a kefét. Pedig ez csak úgy igaz, hogy a katasztrófavédelem magukat a kéményseprőket tárt karokkal várja, ám az őket foglalkoztató kisvállalkozásokat lényegében hagyják veszni.

Csak hogy ne legyen olyan egyértelmű a képlet, a BM fogalmazványa is csúsztatás. Jóllehet a vonatkozó törvényjavaslat valóban nem tartalmaz olyan kifejezést, hogy a katasztrófavédelem akár közmunkásokat is alkalmazna a feladat ellátására, a 2013. vége óta érvényben lévő szabályok szerint a területről bármely - például anyagi - okokból levonuló kéményseprőcégek helyett a katasztrófavédelem az ellenőrzés folytonossága érdekében köteles kijelölni egy másik társaságot, amely „közfoglalkoztatottakkal is elláthatja” a feladatát. Magyarán ez nem a kormány ködös terveiben szerepel, hanem már a rögvalóság. Ám Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményeprőmesterek Szövetségének elnöke szerint a kitétel, ha mégoly ijesztő is, teljességgel felesleges és alkalmazhatatlan, hisz a kéményseprőipari tevékenységre vonatkozó alsóbbrendű, a kijelölt vállalkozókra is kötelező szabályok szigorúan tiltják hozzá nem értők bevonását. Vagyis a törvényi engedély ellenére ma sem kopogtathat senkihez közmunkás kéményt ellenőrizni.

Leikauf így megerősítette: az eredeti, őket ellehetetlenítő módosító csomag továbbra is az asztalon van. Ám, hogy még egyet csavarjunk a történeten, az utóbbi hetekben mégis csak mintha a javaslat megfeneklésére utaló jeleket véltek volna felfedezni. Ez részint bizakodással tölti el őket - egyszersmind cáfolta azt a sajtóinformációt, hogy a közeljövőben pertársaságot alapítanának -, de rendkívüli bizonytalanságot is szül köreikben: hisz egyre rövidül az idő, ami alatt dönteniük kéne egyéni jövőjükről.

Egyelőre senki nem lép át, és nem csak azért, mert teljességgel tisztázatlan a dolgozók kormánytervekben szereplő átvételének munkajogi oldala. Sokkal inkább abban bíznak, hogy a képviselők soraiban meghallgatásra találtak érveik, miszerint a vállalkozók szak- és eszközállománya segítségével az állam jóval olcsóbban végeztethetné el az ingyenes ellenőrzéseket, mint ha arra a katasztrófavédelemnek egy teljesen új szervezetet kellene létrehoznia.