Átlagbér mellett a díj nettó 159 ezer forint. E mellé jön még a családi pótlék. Itt ad az állam kiegészítést egyedülálló szülőknek, 12 200 forint helyett 13 700 forintot egy gyerek után. Vagyis az állam havonta 1500 forinttal segíti az egyedül maradt szülőket. A gyed esetében azzal is számolni kell, hogy annak van maximuma: legfeljebb a minimálbér duplájának 70 százaléka lehet, ez 119 ezer forint. A rendkívül gáláns családi pótlékkal együtt ez 132 700 forint.
|
Ezerötszáz forinttal segíti az állam azt, aki egyedül marad a kicsivel
Kovács Bence / Népszabadság/archív |
A KSH szerint a létminimum egy egyedülálló egygyerekes szülő esetében havonta 144 ezer forint. Vagyis a családtámogatási rendszer indításképpen a létminimum közelébe, majd az alá löki az egyedülálló szülőket – jellemzően az anyákat. Sem a gyed, sem a gyes összege nem emelkedik, nem differenciálódik a szerint, hányan nevelik a gyereket.
A leginkább kritikus időszakot, a baba első évét követően, amikor az anya már dolgozhat anélkül, hogy elveszítené a havi járandóságot, sem lesz sokkal jobb az egyedülálló szülő helyzete. Ez a csoport igencsak népes, hiszen ebbe a kategóriába tartoznak a csonka családok, legyen szó akár az apáról, akár az anyáról, aki egyedül marad a gyerekekkel. Az állam itt sem ad érdemi támogatást, hacsak azt nem vesszük különleges kegynek, hogy az egyedülálló szülő gyerekét köteles felvenni a bölcsőde és az óvoda, vagyis a szülő bizonyosan el tud menni dolgozni.
Csodák nem lesznek később sem. Az Eurostat adatai szerint az egyedülálló szülők majdnem fele statisztikailag szegény, anyagi szempontból deprimált. A ráta mindig is rendkívül magas volt, de 2008-at követően erősen romlani kezdett. Míg a válság előtt 34,8 százalék volt a szegények aránya ebben a körben, ez 2014-re 47 százalék fölé ugrott. A három vagy több gyereket nevelők körében szintén kiugró a szegények aránya.
A családtámogatási rendszer sikerét részben igazolja, hogy a két gyereket nevelő és a gyerektelen párok körében közel azonos a szegények aránya, vagyis vélhetően ad anyagi biztonságot az adókedvezmény. Sajnos a rendszer nem elég kifinomult ahhoz, hogy a rászorulókat kedvezőbb helyzetbe hozza.
Annyi látszik ugyanakkor, hogy a válság legdurvább, a reálgazdaságot megütő éveiben a gyerekes családoknál nőtt ugyan a szegények aránya, de a növekedés mértéke nem volt akkora, mint a gyerekteleneknél. Vélhetően a családi adókedvezmény adott ennyi könnyebbséget. Tavaly majd minden csoportnál javult a mutató, kivéve az egyedülálló szülőkét, ott a visszaesés mértéke megközelíti a 15 százalékot. Így tavaly az egyedülálló szülők 47 százaléka volt szegény.
