E mostani NKA-s megbízásuk azért különösen meglepő, mert a győztest április közepén hirdették ki, de az Ybl-emlékév akkor már javában zajlott, a kiírásban is értelemszerűen az szerepelt, hogy a „pályázati cél megvalósításának időtartama: 2014. január 1.–2015. január 31”. Megkérdeztük az NKA-t, nem akadályozta-e a munkát, hogy ilyen későn választották ki az országos kommunikációs kampányt lebonyolító vállalkozást. A szervezet közel egy hét után mindössze arról tájékoztatta lapunkat, hogy az NKA Bizottsága csak „2014. január 16-i ülésén” hozta meg azt a döntést, amelynek miniszteri jóváhagyása után márciusban megjelenhetett a pályázati felhívás. Ez viszont tartalmazta, hogy „a kommunikációs kampánynak integrálnia kell a január 1. óta lezajlott eseményeket is.”
A pályázat céljára eredetileg rendelkezésre álló összeg 15 millió forint volt – épp ennyiért kapta meg a munkát a Kortárs Média Kft., méghozzá versenytárs nélkül. Az illetékes kollégium tájékoztatása szerint a többi meghívott azt közölte az alappal, „hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel”.
Kissé a Velencei-tavi pályázat belterjességére emlékeztet, hogy a megtisztelő felkérést szerényen elutasító meghívottak között volt az YCP Communications Kft. is, amelynek tulajdonosát, Bondár Pétert szintén kapcsolatba hozza a cégjegyzék L. Simon ismerőseivel. (Cifra cégkeringő: egy olyan kft.-nek, amelyben Kisfalvinak és Hornyáknak is volt tulajdonrésze, most Bondár az egyik tulajdonosa. Bondár üzlettársa, Molnár Attila ugyanakkor beltag egy olyan bt.-ben, amelyben előtte Kisfalvinak volt érdekeltsége.)Mindezt nehéz lenne a véletlenre fogni: Bondár, Hornyák és Kisfalvi együtt dolgoztak a Magyar Egyetemi Sajtó Egyesületben: Hornyák elnökként, Kisfalvi titkárként, Bondár irodavezetőként.
Mindazonáltal a Bondár-féle ismerősi cég sem távozott az NKA-tól egészen üres kézzel: ugyanazon az ülésen, amelyen a Kortárs Médiának megítélték a 15 milliót, az úgynevezett „egyéb egyedi döntések” között 5 millióval támogatták az YCP-t is. Ezt a pénzt országjáró programsorozat, valamint fotó- és rajzpályázat lebonyolítására utalták ki számukra – szintén az Ybl-bicentenárium tiszteletére. Egyedi döntéssel az NKA tájékoztatása szerint azokat a pályázatokat szokás támogatni, „amelyeket nem a kollégium pályázati felhívására nyújtottak be, vagy/illetve nem illeszkedik a pályázati felhívásban foglalt célokhoz”, de a döntéshozók szerint „kiemelkedő jelentőségű”. Nos, e kiemelkedő jelentőségű fotó- és rajzpályázat fővédnöke mindenesetre L. Simon László volt, aki egyúttal a bicentenáriumi évet előkészítő Ybl Emlékbizottság elnöke is.
Az YCP tulajdonosa, Bondár ma sem lehet rossz viszonyban Hornyákkal és Kisfalvival. Legalábbis ezt valószínűsíti, hogy üzlettársa, Molnár Attila egyik cégének a Kisfalvi által képviselt – L. Simon alelnöksége idején az általa résztulajdonolt cégeken keresztül szintén nagy összegű NKA-támogatásban részesülő – Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány birtokában lévő óbudai, Szőlő utcai lakás a székhelye. Ugyanide van bejelentve továbbá L. Simon sajtófőnökének, Bajnai Zsoltnak és egy családtagjának egyik vállalkozása is, ami különösen furcsa fénytörésbe helyezi, hogy az elhíresült Velencei-tavi tenderen ugyancsak egy az ő és családtagja tulajdonában lévő cég, a Picasso Média Kft. indult a másik vállalkozásának otthont adó Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány és Kisfalvi közös tulajdonában lévő későbbi nyertes, a Shortcut Communications Kft., valamint a Kortárs Média Kft. mellett.
És ha valakit még nem kavart volna össze teljesen a sok baráti társaság: ugyancsak e Szőlő utcai lakásba jelentették be a Táboroztatók Országos Egyesületét is, amelynek képviselői szintén régi ismerősök. Az elnökség tagja ugyanis Hornyák és Kisfalvi, az elnök pedig nem más, mint L. Simon László helyettes államtitkára, Sárváry István. Ő „helyettesítette” Hornyákot a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány élén, ameddig előbbi – L. Simon első államtitkársága idején – kabinetfőnökként dolgozott. Ez a körülmény is azt igazolja, hogy L. Simon –az „emberei” révén – 2011-es létrejötte óta mindvégig meg tudta őrizni befolyását a jelentős vagyonnal rendelkező állami cég felett.
Az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítványt a Magyar Narancs és a 444. hu is hiába próbálta elérni telefonon (a honlapjukról is jelezte a 444.hu, hogy teljesen üres, és ez azóta sincs másképp), mi ezért személyesen próbáltuk fölkeresni őket a Szőlő utcában. Sikertelenül. Egy ízben ugyan ajtót nyitott valaki, de az alapítvánnyal kapcsolatban nem tudott semmilyen tájékoztatást adni, azt javasolta, keressük őket nyilvános elérhetőségeiken. Ezeken viszont nem elérhetők.
A Kortárs Média Kft.-t (amelynek honlapja jelenleg „fejlesztés alatt áll”) az RTL Klub Híradója próbálta eredménytelenül fellelni pár hete. Nekünk gyors visszahívást ígértek. Ennek már több napja. Az ismerősöket a közpénzosztó döntéshozók sűrűn megtalálják, de a nyilvánosság számára láthatatlanok.
