Arra, hogy a központi zárolás után milyen szempontok szerint történjen a finanszírozás az év második felében, a MOB, illetve a sportállamtitkárság szakembereiből álló munkacsoport tett javaslatot. Azt mérlegelték, hogy a sportszövetségek milyen ütemezéssel és hogyan teljesítik az általuk vállalt fejlesztési programokat.
|
A magyar Benkó Barbara a hegyikerékpáros Világkupa női terepversenyén a csehországi Nove Mestóban (MTI/PAP/Grzegorz Momot)
|
Simicskó István tájékoztatása szerint a forráscsökkentés nem egyenlő mértékű lesz a tizenhat szövetség esetében: a sportlövőknél például nem lesz változás (marad a 48 milliós támogatás a második fél évben is), az úszószövetség esetében minimális mértékben, míg a kerékpárosoknál több mint a felével csökken a támogatás. Az államtitkár szerint a sportfejlesztési koncepciókban foglalt programok megvalósulásának „lassulásáról van csak szó”, januártól ugyanolyan lendületes lesz ezek finanszírozása, mint eddig.
A kormány egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy a 2014-től 2020-ig tartó időszakban 135 milliárdos támogatást nyújt 16 kiemelt sportágnak (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, cselgáncs, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, lövészet, tenisz, torna, úszás, vívás). Simicskó István a múlt év októberében azt közölte: „A kiemelt sportágak fejlesztését támogató program tervezhetővé és kiszámíthatóvá teszi a magyar sport fejlődését, így garantált az eredményesség fennmaradása.”
A tizenhat érintett sportági szervezet közül a Magyar Kerékpársportok Szövetsége a leginkább kárvallottja a tegnapi bejelentésnek. Érdeklődésünkre Katona Kálmán elnök elmondta, a decemberig eredetileg beígért összegnek csupán a 22 százalékát kapják meg.
– Mi mást tehetnénk, reménykedünk benne, hogy a megkezdett sportágfejlesztési programjainkat csak szüneteltetnünk és nem megszüntetnünk kell. Egy biztos: azoknak az iskoláknak a vezetői, diákjai mélységesen csalódottak lesznek, amelyekkel nemrégiben együttműködési megállapodást kötöttünk – közölte Katona.
A negatív rangsor második helyén az évek óta minden szinten szekérderéknyi érmet szállító kajak-kenu áll. A vizes szakág esetében százötvenmillió forint zárolását jelentették be, ami 69 százalékos kurtítást jelent.
Baráth Etele, a sikersportág első embere mindenekelőtt azt hangsúlyozta: – Nyomatékosítani kell, hogy a kiemelt támogatások zárolásáról van szó, vagyis olyan pluszösszegeknek a megvonásáról, amelyek korábban nem álltak a magyar sport rendelkezésére. Ezzel együtt megdöbbentünk a hír hallatán, hiszen egy nappal az után értesítettek bennünket a döntésről, hogy Szegeden az U23-as és ifjúsági világbajnokságon csupán aranyéremből tízet szereztek a versenyzőink.
– Valami olyasmi történik most, mint amikor egy gyereket hintáztatnak, egyre gyorsabban és gyorsabban lökik, majd egy hirtelen mozdulattal megállítják. Ő meg kiröpül a hintából... Fogalmunk sincs arról, hogy mi lesz azokkal az utánpótlás-nevelő edzőkkel, akiket éppen a pluszforrásoknak köszönhetően vontunk be a fejlesztési programunkba, egyáltalán arról, hogy hová vezet a mostani helyzet. Bár azzal nyugtatnak minket, hogy csupán zárolásról van szó, és a most megvont pénzekhez később hozzájuthatunk, én bő másfél évtizedes politikusi múlttal a hátam mögött azt mondom: olyan esetre nem emlékszem, hogy amit egyszer zároltak, azt később feloldották volna – mondta Baráth Etele.
